Sewer Cleaning Kft.Csőtörés bemérés és javítás egy kézben – kezdőlap

Vizsgálati módszerek

Műszeres csőtörés bemérés

A műszeres csőtörés bemérés célja, hogy a rejtett csőhiba helyét mérési adatok alapján határozzuk meg, még mielőtt bárki a falhoz vagy a padlóhoz nyúlna. Ezen az oldalon azt írjuk le, milyen eszközökkel dolgozunk, miért vetünk össze több módszert, hogyan szűkül a hibahely, és mi szab határt a pontosságnak.

Az akusztikus hallgatókészülék, a jelzőgáz-érzékelő, a hőkamera, a nedvességmérő és a nyomvonalkereső más-más fizikai jelenséget mér, ezért a jeleiket együtt értelmezzük. A szolgáltatás egészéről, a célzott javításról és a megrendelésről a csőtörés bemérését bemutató oldalon olvashat.

Akusztikus csőtöréskereső talajmikrofon a padlócsempén, a szakember kezében

Mikor indokolt a műszeres vizsgálat?

Műszerre akkor van szükség, ha a víz útja szemmel nem követhető, és a látható nyom nem árulja el, hol a hiba. A mérés akkor ad többet a szemrevételezésnél, ha:

  • a vezeték falban, aljzatban vagy föld alatt fut, tehát a hibapont nem látható;
  • a vízveszteség vagy a nyomásvesztés már igazolt, de a helye ismeretlen;
  • a nedves folt helye nem feltétlenül egyezik a hibapontéval, mert a víz a szerkezetben vándorol;
  • bontás előtt ki kell jelölni, hol érdemes megnyitni a burkolatot vagy a talajt.

Ha a szivárgás hozzáférhető helyen látszik – például egy csöpögő szerelvénynél vagy egy szabadon futó csőcsatlakozásnál –, műszeres bemérésre nincs szükség. A rejtett csőhibára utaló jeleket és a próbabontás kockázatát a megrendelő szemszögéből a rejtett csőtörés keresése bontás nélkül oldal járja körül. Ez az oldal magáról a mérésről szól.

Milyen műszerekkel dolgozunk?

Egy helyszínen jellemzően két-három eszközt használunk: az elsővel behatároljuk a szakaszt, a másodikkal ellenőrizzük a találatot. A jelzőgázos és a hőkamerás vizsgálatnak, valamint a falnedvesség-mérésnek külön oldala is van.

Akusztikus csőtörés bemérés

Érzékeny talajmikrofonnal és hallgatókészülékkel a nyomás alatt kiáramló víz jellegzetes hangját keressük. Ahol ez a hang eljut a felszínig, a legközvetlenebb támpontot adja a hiba helyéhez.

Jelzőgázos csőtörés bemérés

A leürített vezetékszakaszba egészségre ártalmatlan jelzőgázt juttatunk, amely a sérülés pontján a felszínre szivárog, és érzékeny gázérzékelő műszerrel kimutatható.

jelzőgázos csőtörés bemérés

Hőkamerás csőtörés vizsgálat

A hőkamera a fal- és padlófelület hőmérséklet-különbségeit mutatja meg, így a nedvesedés kiterjedése és a fűtésvezeték nyomvonala jól láthatóvá válik.

hőkamerás csőtörés vizsgálat

Falnedvesség mérés

Nedvességmérő műszerrel felmérjük a fal és a padló nedvességtartalmát. A mérési pontok összevetésével elhatárolható az érintett és az ép szakasz, és megbecsülhető a nedvesedés irányultsága.

falnedvesség mérés

Vezeték nyomvonalának bemérése

A falban, padló alatt vagy a telken föld alatt futó vízvezeték nyomvonalát kereső műszerrel térképezzük fel. Enélkül a további mérések és a célzott feltárás is bizonytalanabb.

Kamerás csatornavizsgálat

A csatorna- és lefolyóvezeték belsejét csőkamerával nézzük végig: a felvételen látszik a dugulás helye, a repedés, az eltolódott illesztés és a lerakódás. Két kamerafejjel dolgozunk, ezért a vékony vezetékektől a nagyobb átmérőjű csövekig széles tartomány vizsgálható.

kamerás csatornavizsgálat és csőkamerázás

Nyomáspróba és szakaszolás

A vezeték nyomás alá helyezésével és a nyomásesés figyelésével eldönthető, hogy van-e szivárgás a rendszerben. Szakaszos elzárással az is szűkíthető, melyik ágon keressük a hibát.

a vizsgálat lépései

Melyik problémánál melyik módszerrel kezdünk?

Nincs olyan műszer, amely minden helyszínen a legjobb. A kiinduló módszert a tünetek, a szerkezet és a vezeték adottságai döntik el, és menet közben is váltunk, ha az első megközelítés nem ad értékelhető jelet.

  • Nedves fal, de sehol nem áll a víz

    Falnedvesség-méréssel és hőkamerás felméréssel indulunk: előbb azt tisztázzuk, meddig terjed a nedves zóna, és merre nő az érték.

  • Forgó vízóra

    Ez a legerősebb jel arra, hogy a hálózat vizet veszít. Ilyenkor a szakaszolás és az akusztikus keresés kombinációja vezet leghamarabb eredményre.

  • Padlófűtés vagy vastag aljzat

    Ahol a szerkezet elnyeli a szivárgás hangját, az akusztikus keresés önmagában kevés. Ilyenkor kerül elő a jelzőgázos bemérés.

  • Kertben, járda vagy beton alatt futó vezeték

    Először a nyomvonalat mérjük be, majd annak mentén keressük a hibát. Ha a hang nem jut el a felszínig, jelzőgázzal folytatjuk.

  • Melegvizes rendszer gyanúja

    Ha a padló egy szakaszon melegebb, vagy a cirkuláció folyamatosan utántölt, a hőkép jó nyom – a pontos helyet azonban további mérés adja.

  • Bizonytalan, több lehetséges ok

    Ha a csőtörés csak egy a lehetséges okok közül, először azt zárjuk ki vagy erősítjük meg, hogy egyáltalán vezetékhiba áll-e a nedvesedés hátterében.

Padlófűtésnél a választás egy lépéssel korábban kezdődik: előbb az osztón kell szétválasztani a fűtőköröket – erről a padlófűtés szivárgás keresés oldalon írunk. A nagyon kis mértékű, lassú szivárgás halkabb, időszakosabb jelet ad, ezért sűrűbb mérési pontokat és hosszabb megfigyelést kíván; ennek gyakorlati következményeit a rejtett csőrepedés bemérése oldalon írtuk le.

Miért vetünk össze több vizsgálati módszert?

Minden műszer közvetett jelet mér, és mindegyiknek megvan a maga tévedési forrása: a hallgatókészüléket egy távolabbi zaj, a hőkamerát egy fűtött vezeték, a nedvességmérőt a vándorló víz tévesztheti meg. A különböző elven működő mérések azonban nem ugyanott tévednek. Ha két ilyen mérés ugyanarra a területre mutat, arra érdemes feltárást tervezni; ha ellentmondanak egymásnak, nem jelölünk ki bontási helyet, hanem tovább mérünk.

Melyik vizsgálati módszer mire jó?

A három leggyakrabban használt eljárás – a jelzőgázos bemérés, a hőkamerás vizsgálat és az akusztikus keresés – más elven működik, ezért más helyzetben válik be. Az alábbi összevetés azt mutatja, mikor alkalmazható mindegyik, mit lehet vele feltárni, és mi az, amit nem.

Akusztikus bemérés

Mikor alkalmazható
Nyomás alatt lévő, vizet veszítő hálózatnál, csendes helyszínen. Fémcsőnél és jól hozzáférhető nyomvonalnál a legerősebb módszer, ezért a keresést jellemzően ezzel kezdjük.
Mit tár fel
A nyomás alatt kiáramló víz hangját, így a szivárgás helyét a nyomvonal mentén. Jól szűkíti a hibapontot, ha a jel több mérési ponton összevethető.
Korlátai
Háttérzaj – utcai forgalom, gépek, csöpögő csap – elnyomja a keresett hangot. Nagyon kis, csepegő szivárgás, alacsony víznyomás, műanyag cső, úsztatott padlóréteg és vastag hőszigetelés is halkítja a jelet.

Jelzőgázos bemérés

Mikor alkalmazható
Akkor kerül elő, ha a hallgatózás nem ad értékelhető jelet: burkolat vagy vastag aljzatbeton alatt, padlófűtésnél, illetve föld alatt futó, mélyen fekvő vagy műanyag vezetéknél. A vezetékszakaszt le kell tudni üríteni.
Mit tár fel
A sérülés pontját ott is, ahol nincs hallható hang: az ártalmatlan jelzőgáz a hiba helyén szivárog a felszínre, és gázérzékelővel kimutatható.
Korlátai
Előkészítést igényel: a szakasz leürítését és lezárását. Tömör, vizes vagy fagyott talaj, légzáró burkolat és a felszínen mozgó levegő is befolyásolja, hol jut ki a gáz, ezért a kilépési pont nem minden esetben esik pontosan a hiba fölé.
Részletesen: jelzőgázos bemérés →

Hőkamerás vizsgálat

Mikor alkalmazható
Melegvizes vagy fűtési vezeték gyanújánál, nedvesedő fal- és padlófelület felmérésénél, valamint a vezetéknyomvonal tájékozódó felderítéséhez. Akkor hasznos, ha van értékelhető hőmérséklet-különbség a felületen.
Mit tár fel
A felület hőmérséklet-különbségeit: a nedves zóna kiterjedését és a fűtött vezeték nyomvonalát. Kiválóan alkalmas a mérési terület behatárolására és a további mérések tervezésére.
Korlátai
A hőkamera a felületi hőmérsékletet érzékeli, nem lát a falba, és önmagában nem mutat ki biztosan minden csőtörést. Hideg vizes vezetéknél gyakran nincs értékelhető hőnyom, padlófűtésnél pedig a fűtés hőképe elnyomja a szivárgás jelét.
Részletesen: hőkamerás vizsgálat →

Miért a helyszín dönti el a módszert?

Egyik módszer sem helyettesíti a másikat, és egyik sem ad minden helyszínen biztos eredményt. Azt, hogy melyik alkalmazható, a helyszíni körülmények döntik el: a vezeték anyaga és mélysége, a fal- és padlószerkezet, a burkolat, a padlófűtés jelenléte, a víznyomás, a szivárgás mérete és a háttérzaj. Ezért a helyszíni felmérés után választunk módszert, és ha az első megközelítés nem ad értékelhető jelet, másikra váltunk. A legbiztosabb kiindulás a feltáráshoz az, ha két, más elven működő mérés ugyanarra a pontra mutat.

Hogyan szűkül a hibahely a mérés során?

A rejtett csőhiba helymeghatározása a nagyobb egységtől halad a kisebb felé: előbb az érintett szakaszt keressük meg, csak utána a hiba helyét. Az eredmény több, egymásra épülő lépésből áll össze, nem egyetlen mérésből.

  1. A tünetek és a fogyasztás értelmezése

    Mikor jelentkezett a nedvesedés, mennyit mutat a vízóra, változott-e a víznyomás? Ebből már látszik, hogy hideg- vagy melegvizes vezetéket, fűtési kört vagy elvezetést kell vizsgálni.

  2. A hálózat szakaszolása

    Az ágakat egyenként elzárjuk, és figyeljük, melyik lezárása után áll meg a vízveszteség. Így az ép szakaszok már a műszeres keresés előtt kizárhatók.

  3. A nyomvonal felderítése

    Megállapítjuk, hol futnak a vezetékek. A nyomvonal ismerete nélkül a mérési pontok találomra kerülnének fel, és a jelek is félreérthetők lennének.

  4. Műszeres keresés a nyomvonal mentén

    A gyanús szakaszon sűrű mérési pontokon dolgozunk, és a pontok jeleit egymáshoz mérjük: a legvalószínűbb hely abból rajzolódik ki, hol tér el a jel a környezetétől.

  5. A találat ellenőrzése másik módszerrel

    Ha lehet, a bemért területet egy más elven működő eljárással is ellenőrizzük. Két egymást megerősítő mérés lényegesen biztosabb kiindulás a feltáráshoz, mint egyetlen jel.

  6. A vizsgált terület megjelölése

    A helyszínen megjelöljük a bemért területet, és megmondjuk, mekkora bizonytalansággal. Így a javítást végző szakember tudja, hol és mekkora felületen érdemes bontani.

Hogy a takarásban futó ivóvízvezetéknél milyen jelekből indul a szűkítés, és ezek hogyan vezetnek a hálózat egy adott ágához, a vízvezeték szivárgás keresés oldalon olvasható.

Mennyire pontos a bemérés, és hol vannak a korlátai?

A pontosság nem a műszer tulajdonsága, hanem a műszer és a helyszín együttesé. Az alábbi tényezők döntik el, milyen szűk területre határolható be a hiba.

  • A fal- és padlószerkezet

    A vastag beton, az úsztatott padlórétegek, a hőszigetelés és a nagy formátumú burkolatok elnyelik a szivárgás hangját, és késleltetik, hogy a nedvesség a felszínre jusson.

  • A vezeték anyaga és mélysége

    A fémcső jobban vezeti a szivárgás hangját, mint a műanyag. A mélyen, többrétegű szerkezetben vagy védőcsőben futó szakasz nehezebben mérhető be.

  • A szivárgás mérete és a víznyomás

    A nagyon kis mértékű, csepegő szivárgás alig ad hangot, és alacsony hálózati nyomásnál a jel is halkabb.

  • Háttérzaj a helyszínen

    Az utcai forgalom, a szomszéd gépei, a keringetőszivattyú vagy egy csöpögő csap zaja elnyomhatja a keresett hangot, ezért a mérést lehetőleg csendes időszakra tesszük.

  • Padlófűtés és fűtött vezetékek

    A padlófűtés hőképe elfedheti a szivárgás hőnyomát, ezért a hőkamerás vizsgálatot ilyenkor időzíteni és más módszerrel kiegészíteni kell.

  • A nedvesség szétterjedése

    A víz a rétegek között elvándorol, és a hibától távolabb jelenik meg a felszínen. A nedves folt ezért önmagában nem jelöli ki a csőtörés helyét.

Amit a műszeres vizsgálat nem tud

  • A műszer nem lát a szerkezetbe. Egyik eszköz sem készít átvilágító képet a falról vagy a padlóról. Mindegyik közvetett jelet mér – hangot, gázkoncentrációt, felületi hőmérsékletet vagy nedvességtartalmat –, ezért az eredmény mindig valószínűség, nem röntgenkép.
  • Vízveszteség nélkül nincs mit mérni. Ha a hiba éppen nem szivárog – mert az érintett ágon nincs nyomás, vagy időszakos a jelenség –, nincs mit kimutatni. Ilyenkor nyomáspróbával próbáljuk előhozni a jelet, vagy új időpontot javasolunk.
  • Egyes szakaszok nem mérhetők. Hozzáférhetetlen vezetékszakasz, beépített akna, légzáró burkolat vagy vízzel telített talaj esetén előfordul, hogy a mérés nem ad értékelhető jelet. Ezt kimondjuk, és átbeszéljük a lehetséges alternatívákat.

Ha a mérés nem ad egyértelmű eredményt, találomra nem jelölünk ki bontási helyet. A jegyzőkönyv a használt módszereket, a mérés során tapasztaltakat és a megjelölt terület kiterjedését rögzíti – a teljes tartalmát a munkafolyamatunk leírásában soroljuk fel.

Miért csökkenti a mérés a felesleges bontást?

A szakaszolás és a nyomvonal ismerete a próbálgatás helyett célzott keresést tesz lehetővé: már csak a valóban szóba jövő sáv mentén keresünk, és ha két független mérés ugyanoda mutat, a feltárás kis felületen indulhat.

A bontás nélküli vizsgálat a keresésre igaz, a javításra nem: a vezetékhez hozzá kell férni, a különbség a megbontott felület méretében és helyében van. Mivel a feltárást és a javítást is a mérést végző csapat végzi, a mérési kép értelmezése nem kerül harmadik kézbe – erről a csőtörés elhárítása oldalon írunk részletesen.

Célzottan, kis felületen megbontott padló a bemért csőtörés javításához

Megtörtént munkák

Hogy a módszerválasztás és a szűkítés egy-egy helyszínen hogyan alakult, azt az esettanulmányok mutatják meg:

1 hónapos garancia a műszeres bemérésre

A saját műszeres bemérésünkre a vizsgálat napjától számított 1 hónapos garanciát vállalunk.

A garancia arra vonatkozik, hogy a hiba az általunk bemért és megjelölt területen van. Ha egy hónapon belül kiderül, hogy nem ott van, a megismételt bemérést díjmentesen elvégezzük. Harmadik személy beavatkozása után keletkezett vagy már nem ellenőrizhető problémára nem terjed ki. A garancia részletes szabálya – feltételek, kizárások és a bejelentés módja – a gyakori kérdések között olvasható.

Kapcsolódó oldalak

Az egyes vizsgálati módszerekről és a szolgáltatás gyakorlati kérdéseiről külön oldalakon írunk.

Kérjen műszeres csőtörés bemérést

Ha tudja, milyen anyagú a vezeték, mi van a nedvesedő felület alatt, és van-e padlófűtés, mondja el az egyeztetéskor. Ezekből már a kiszállás előtt látszik, melyik mérési módszerrel érdemes kezdeni.
  • Bemérés és javítás egy kézben
  • 1 hónapos bemérési garancia
  • Jegyzőkönyv és számla a munkáról
Hívás mostVisszahívást kérek