Akusztikus csőtörés-bemérés
Érzékeny talajmikrofonnal és hallgatókészülékkel a nyomás alatt kiáramló víz jellegzetes hangját keressük. Csendes környezetben ez a csőtöréskereső műszer a legpontosabb támpontot adja a hiba helyéhez.
Vizsgálati módszerek
Műszeres csőtörés-bemérés
A műszeres csőtörés-bemérés azt jelenti, hogy a rejtett vízszivárgás helyét nem találgatásból, hanem mérésből határozzuk meg. Több, egymástól független elven működő műszerrel dolgozunk – akusztikus hallgatókészülékkel, jelzőgáz-érzékelővel, hőkamerával, nedvességmérővel és nyomvonalkeresővel –, és a jeleket együtt értelmezzük.
Ezen az oldalon részletesen leírjuk, melyik műszer mit mér, mikor alkalmazható, milyen előkészítést kér, és hol vannak a korlátai. A szolgáltatás egészéről, a menetéről és a díjazásáról a csőtörés bemérés oldalon olvashat.
Milyen műszerekkel keressük a csőtörést?
A csőtöréskereső műszerek más-más fizikai jelenséget mérnek, ezért más helyzetben válnak be. Egy helyszínen jellemzően kettőt-hármat használunk: az elsővel behatároljuk a szakaszt, a másodikkal ellenőrizzük a találatot.
Jelzőgázos csőtörés-bemérés
A leürített vezetékszakaszba egészségre ártalmatlan jelzőgázt juttatunk, amely a sérülés pontján a felszínre szivárog, és érzékeny gázérzékelő műszerrel kimutatható.
jelzőgázos csőtörés-bemérésHőkamerás csőtörésvizsgálat
A hőkamera a fal- és padlófelület hőmérséklet-különbségeit mutatja meg, így a nedvesedés kiterjedése és a fűtésvezeték nyomvonala jól láthatóvá válik.
hőkamerás csőtörésvizsgálatFalnedvesség-mérés
Nedvességmérő műszerrel felmérjük a fal és a padló nedvességtartalmát. A mérési pontok összevetésével elhatárolható az érintett és az ép szakasz, és megbecsülhető a nedvesedés irányultsága.
nedves falak műszeres vizsgálataVezeték nyomvonalának bemérése
A falban, padló alatt vagy a telken föld alatt futó vízvezeték nyomvonalát kereső műszerrel térképezzük fel. Enélkül a további mérések és a célzott feltárás is bizonytalanabb.
Nyomáspróba és szakaszolás
A vezeték nyomás alá helyezésével és a nyomásesés figyelésével eldönthető, hogy van-e szivárgás a rendszerben. Szakaszos elzárással az is szűkíthető, melyik ágon keressük a hibát.
a vizsgálat lépéseiHogyan szűkíti a mérés a hiba helyét?
A vizsgálat során mindig a nagyobb egységtől haladunk a kisebb felé: előbb az érintett szakaszt keressük meg, csak utána a pontos helyet. A csőtörés helyének megállapítása így több, egymásra épülő lépés eredménye, nem egyetlen mérésé. Ez a sorrend a legfontosabb oka annak, hogy a műszeres bemérés lényegesen kevesebb bontással jár, mint a próbálkozó keresés.
- 1
A tünetek és a fogyasztás értelmezése
Először azt tisztázzuk, mit tapasztal: mikor jelentkezett a nedvesedés, mennyit mutat a vízóra, változott-e a víznyomás. Ez a kép már önmagában szűkíti, hogy hideg- vagy melegvizes vezetéket, fűtési kört vagy elvezetést kell vizsgálni.
- 2
A hálózat szakaszolása
A vezetékhálózatot részekre bontjuk: elzárjuk az egyes ágakat, és figyeljük, melyik szakasz lezárása után áll meg a vízveszteség. Így már a műszeres keresés előtt kizárhatók az ép szakaszok.
- 3
A nyomvonal felderítése
Mielőtt keresni kezdenénk, megállapítjuk, hol futnak a vezetékek. A nyomvonal ismerete nélkül a mérési pontok találomra kerülnének fel, és a hangjelek is félreérthetők lennének.
- 4
Műszeres keresés a nyomvonal mentén
A gyanús szakaszon sűrű mérési pontokon dolgozunk. Az akusztikus keresésnél a szivárgás hangja a hiba felé haladva erősödik; a jelet több ponton összevetve alakul ki a legvalószínűbb hely.
- 5
A találat ellenőrzése másik módszerrel
Ha lehet, a bemért pontot egy második, más elven működő eljárással is ellenőrizzük. Két egymást megerősítő mérés lényegesen biztosabb kiindulás a feltáráshoz, mint egyetlen jel.
- 6
A vizsgált terület megjelölése
A végén a helyszínen megjelöljük a bemért területet, és megmondjuk, mekkora bizonytalansággal. Így a javítást végző szakember tudja, hol érdemes bontani, és mekkora felületet kell számításba venni.
Milyen jelek alapján választunk módszert?
Nincs olyan műszer, amely minden helyszínen a legjobb. A módszert a tünetek, a szerkezet és a vezeték adottságai döntik el – gyakran menet közben váltunk, ha az első megközelítés nem ad értékelhető jelet.
Nedves fal, de sehol nem áll a víz
Ilyenkor falnedvesség-méréssel és hőkamerás felméréssel indulunk: előbb azt kell tisztázni, meddig terjed a nedves zóna, és onnan merre nő az érték.
Elzárt csapok mellett is forog a vízóra
Ez a legerősebb jel arra, hogy a hálózat valahol vizet veszít. Ilyenkor a szakaszolás és az akusztikus keresés kombinációja szokta a leghamarabb eredményre vezetni.
Padlófűtés vagy vastag aljzatbeton
A hangjelet elnyomó szerkezetnél az akusztikus keresés önmagában kevés. Ilyen helyszíneken kerül elő a jelzőgázos bemérés, amely a burkolaton át is kimutatható jelet ad.
Kertben, járda vagy beton alatt futó vezeték
Föld alatti vezetéknél először a nyomvonalat mérjük be, majd a nyomvonal mentén keressük a hibát. Mélyen fekvő vagy műanyag csőnél gyakran szükség van jelzőgázra is.
Melegvizes rendszer gyanúja
Ha a padló egy szakaszon melegebb, vagy a cirkuláció folyamatosan utántölt, a hőkép sokat elmond. A hőmérséklet-különbség jó nyom, de a pontos helyet további mérés adja.
Bizonytalan, több lehetséges ok
Ha a tünetek alapján a csőtörés csak egyik lehetőség a több közül, először azt zárjuk ki vagy erősítjük meg, hogy egyáltalán vezetékhiba áll-e a nedvesedés hátterében.
Melyik vizsgálati módszer mire jó?
A három leggyakrabban használt eljárás – a jelzőgázos bemérés, a hőkamerás vizsgálat és az akusztikus keresés – más elven működik, ezért más helyzetben válik be. Az alábbi összevetés azt mutatja, mikor alkalmazható mindegyik, mit lehet vele feltárni, és mi az, amit nem.
Akusztikus bemérés
- Mikor alkalmazható
- Nyomás alatt lévő, vizet veszítő hálózatnál, csendes helyszínen. Fémcsőnél és jól hozzáférhető nyomvonalnál a legerősebb módszer, ezért a keresést jellemzően ezzel kezdjük.
- Mit tár fel
- A nyomás alatt kiáramló víz hangját, így a szivárgás helyét a nyomvonal mentén. Jól szűkíti a hibapontot, ha a jel több mérési ponton összevethető.
- Korlátai
- Háttérzaj – utcai forgalom, gépek, csöpögő csap – elnyomja a keresett hangot. Nagyon kis, csepegő szivárgás, alacsony víznyomás, műanyag cső, úsztatott padlóréteg és vastag hőszigetelés is halkítja a jelet.
Jelzőgázos bemérés
- Mikor alkalmazható
- Akkor kerül elő, ha a hallgatózás nem ad értékelhető jelet: burkolat vagy vastag aljzatbeton alatt, padlófűtésnél, illetve föld alatt futó, mélyen fekvő vagy műanyag vezetéknél. A vezetékszakaszt le kell tudni üríteni.
- Mit tár fel
- A sérülés pontját ott is, ahol nincs hallható hang: az ártalmatlan jelzőgáz a hiba helyén szivárog a felszínre, és gázérzékelővel kimutatható.
- Korlátai
- Előkészítést igényel: a szakasz leürítését és lezárását. Tömör, vizes vagy fagyott talaj, légzáró burkolat és a felszínen mozgó levegő is befolyásolja, hol jut ki a gáz, ezért a kilépési pont nem minden esetben esik pontosan a hiba fölé.
Hőkamerás vizsgálat
- Mikor alkalmazható
- Melegvizes vagy fűtési vezeték gyanújánál, nedvesedő fal- és padlófelület felmérésénél, valamint a vezetéknyomvonal tájékozódó felderítéséhez. Akkor hasznos, ha van értékelhető hőmérséklet-különbség a felületen.
- Mit tár fel
- A felület hőmérséklet-különbségeit: a nedves zóna kiterjedését és a fűtött vezeték nyomvonalát. Kiválóan alkalmas a mérési terület behatárolására és a további mérések tervezésére.
- Korlátai
- A hőkamera a felületi hőmérsékletet érzékeli, nem lát a falba, és önmagában nem mutat ki biztosan minden csőtörést. Hideg vizes vezetéknél gyakran nincs értékelhető hőnyom, padlófűtésnél pedig a fűtés hőképe elnyomja a szivárgás jelét.
Miért a helyszín dönti el a módszert?
Egyik módszer sem helyettesíti a másikat, és egyik sem ad minden helyszínen biztos eredményt. Azt, hogy melyik alkalmazható, a helyszíni körülmények döntik el: a vezeték anyaga és mélysége, a fal- és padlószerkezet, a burkolat, a padlófűtés jelenléte, a víznyomás, a szivárgás mérete és a háttérzaj. Ezért a helyszíni felmérés után választunk módszert, és ha az első megközelítés nem ad értékelhető jelet, másikra váltunk. A legbiztosabb kiindulás a feltáráshoz az, ha két, más elven működő mérés ugyanarra a pontra mutat.
Hol vannak a műszeres vizsgálat korlátai?
A műszeres bemérés sokat segít, de nem mindenható. Ezeket a korlátokat előre elmondjuk, mert a valós elvárás fontosabb, mint a jól hangzó ígéret. Ha a helyszínen kiderül, hogy egy módszer nem alkalmazható, azt is kimondjuk.
A műszer nem lát a szerkezetbe
Egyik eszköz sem készít átvilágító képet a falról vagy a padlóról. Mindegyik közvetett jelet mér: hangot, gázkoncentrációt, felületi hőmérsékletet vagy nedvességtartalmat. Ezekből következtetünk a hiba helyére, ezért a mérés eredménye mindig valószínűség, nem röntgenkép.
Nincs mérés vízveszteség nélkül
Ha a hiba éppen nem szivárog – például az érintett ágon nincs nyomás, vagy időszakos a jelenség –, akkor nincs mit kimutatni. Ilyenkor a hálózat nyomás alá helyezésével és nyomáspróbával próbáljuk előhozni a jelet, vagy új időpontot javasolunk.
Nem minden helyszínen egyforma a pontosság
Csendes helyszínen, hozzáférhető fémcsőnél szűk, néhány tíz centiméteres területre lehet behatárolni a hibát. Vastag úsztatott padlóréteg, mélyen fekvő műanyag cső vagy erős háttérzaj mellett ennél nagyobb sávot adunk meg – és ezt előre megmondjuk.
A nedves folt nem a hiba helye
A víz a rétegek között elvándorol, ezért a legnedvesebb pont gyakran méterekkel távolabb van a sérüléstől. A nedvességmérés a terület kiterjedését mutatja meg, a hiba helyét más mérésnek kell megerősítenie.
Egyes szakaszok fizikailag nem mérhetők
Beépített gépészeti akna, hozzáférhetetlen vezetékszakasz, teljesen légzáró burkolat vagy fagyott, vízzel telített talaj esetén előfordul, hogy a mérés nem ad értékelhető jelet. Ilyenkor ezt kimondjuk, és a lehetséges alternatívákat beszéljük át.
A bemérés nem javítás
A vizsgálat eredménye egy megjelölt terület és egy szakmai vélemény. A hiba megszüntetéséhez a vezetékhez hozzá kell férni, tehát célzott feltárás szükséges – ennek terjedelmét a mérés ismeretében, előre egyeztetjük.
Mi befolyásolja a bemérés pontosságát?
A mérési kép élességét a helyszín adottságai határozzák meg. Az alábbi tényezők érdemben befolyásolják, milyen szűk területre tudjuk behatárolni a hibát.
A fal- és padlószerkezet
A vastag beton, az úsztatott padlórétegek, a hőszigetelés és a nagy formátumú burkolatok elnyelik a szivárgás hangját, és késleltetik a nedvesség felszínre jutását.
A vezeték anyaga és mélysége
A fémcső jobban továbbítja a szivárgási hangot, mint a műanyag. A mélyebben, több rétegben futó vagy védőcsőben vezetett szakasz nehezebben mérhető be.
A szivárgás mérete és a víznyomás
A nagyon kis mértékű, csepegő szivárgás alig ad hangot. Alacsony hálózati nyomásnál szintén halkabb a jel, ezért nehezebb a bemérés.
Háttérzaj a helyszínen
Az utcai forgalom, a szomszéd gépei, a keringető szivattyú vagy egy csöpögő csap zaja elnyomhatja a keresett hangot. Ezért is érdemes csendes időszakot választani.
Padlófűtés és fűtött vezetékek
A padlófűtés hőképe elnyomhatja a szivárgás hőnyomát, ezért a hőkamerás vizsgálatot ilyenkor időzíteni és más módszerrel kiegészíteni kell.
A nedvesség szétterjedése
A víz a rétegek között elvándorolhat, és a hiba helyétől távolabb jelenik meg a felszínen. Ezért a nedves folt önmagában még nem jelöli ki a csőtörés helyét.
Miért csökkenti a műszeres keresés a felesleges bontást?
Műszeres vizsgálat nélkül a hibát csak a nedvesedés látható jeleiből lehet keresni. A víz azonban nem ott jön ki, ahol szivárog: az aljzatban, a szigetelés mentén vagy a fal tövében akár több méterrel elvándorol, és a legnedvesebb pont gyakran a hibától távol jelenik meg. Ezért fordul elő, hogy a bontás rossz helyen kezdődik, és lépésenként terjed tovább.
A bemérés ezt a bizonytalanságot csökkenti. A szakaszolással kizárjuk az ép vezetékágakat, a nyomvonal ismeretével pedig már csak a valóban szóba jövő sáv mentén keresünk. Amikor két, egymástól független mérés ugyanarra a pontra mutat, a feltárás kis felületen indulhat.
A bontás nélküli csőtörés-bemérés tehát a keresésre igaz: maga a mérés nem jár a szerkezet megnyitásával. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a javítás is elvégezhető bontás nélkül. A javításhoz a vezetékhez hozzá kell férni, tehát a burkolat vagy a talaj megnyitása szinte mindig szükséges – a különbség a megbontott felület méretében és helyének megválasztásában van. A folyamat a beméréstől a javításig a csőtörés elhárítása oldalon követhető végig.
Mi történik a mérés után?
A bemérés önmagában nem javítás: az eredménye egy megjelölt terület és egy szakmai vélemény arról, mi történjen. A Sewer Cleaning Kft. a mérés lezárásakor a következőket adja át.
Szóbeli összegzés a helyszínen
Átbeszéljük, mit mértünk, hol a legvalószínűbb hiba, és mennyire biztos az eredmény. Ha valami bizonytalan maradt, azt is elmondjuk – nem szépítjük a mérési képet.
A feltárás helyének megjelölése
Megjelöljük a bontásra javasolt területet. Ez az a felület, ahol a legnagyobb valószínűséggel megtalálható a hiba, és ahol a legkisebb kárral hozzáférhető a vezeték.
Javaslat a következő lépésre
Elmondjuk, mi következik: célzott feltárás és javítás, további vizsgálat, vagy a nedvesedés más okának kezelése. A javítást ránk is bízhatja, ilyenkor a mérési eredményt közvetlenül a saját szakemberünk használja fel.
Ha a mérés nem ad egyértelmű pontot
Ez is előfordul: egy módszer nem mindig ad értékelhető jelet. Ilyenkor megmondjuk, melyik másik mérés jön szóba, milyen előkészítést igényel, és mi az, amit a helyszín adottságai miatt egyáltalán nem tudunk kimutatni – nem jelölünk meg találomra bontási helyet.
Egy szolgáltató, egy felelős
Bemérés és javítás egy kézben
A mérési kép értelmezése a legkényesebb pont: ugyanaz a jel más következtetést ad annak, aki maga mérte, és annak, aki csak egy megjelölt foltot lát a padlón. Nálunk ez a tudás nem kerül át harmadik kézbe, mert a feltárást és a javítást is a saját szakemberünk végzi.
Nemcsak bemérjük, meg is javítjuk a hibát. A műszeres vizsgálat során szerzett információkat közvetlenül a javítást végző szakemberünk kapja meg, ezért a feltárt hibapont azonosítása nem vész el két külön szolgáltató között. Ez csökkenti a félreértés, a téves helyen végzett bontás és a szükségtelen károkozás kockázatát. Az ügyfélnek nem kell külön szakembert keresnie a hiba elhárításához.
Ugyanaz a szakmai csapat
A bemérést és a javítást is a Sewer Cleaning Kft. szakemberei végzik, ezért nem szakad két részre a munka a mérés és a beavatkozás között.
A javító ismeri a mérési eredményt
A javítást végző szakember pontosan tudja, mit mértünk, melyik módszerrel, és mekkora bizonytalansággal jelöltük meg a hibapontot.
Kisebb a téves bontás kockázata
Mivel a mérési kép értelmezése nem megy át harmadik kézen, kisebb az esélye a félreértésnek és a rossz helyen megkezdett bontásnak.
Nem kell külön kivitelezőt keresni
A bemérés után nem Önnek kell szakembert felkutatnia és a mérési eredményt elmagyaráznia: a folytatást velünk egyezteti.
Gyorsabban folytatódhat az elhárítás
A bemérés és a javítás között nincs újabb egyeztetési kör és újabb helyszíni felmérés, ezért hamarabb elkezdődhet a hiba megszüntetése.
Egy kézben a dokumentáció is
A bemérés, a javítás és a munkáról készült jegyzőkönyv is tőlünk származik, így a folyamat végig egységesen dokumentált.
1 hónapos garancia a műszeres bemérésre
A csőtörés helyének műszeres bemérésére a vizsgálat napjától számított 1 hónapos garanciát vállalunk. Ha a javítást is a Sewer Cleaning Kft. végzi, a bemérés során szerzett információ közvetlenül a javítást végző szakemberünkhöz kerül, így a feltárt hibapont pontosan beazonosítható a munkavégzés során.
A garancia feltételei
Ha a bemérést követően a feltárt területen más vállalkozó vagy harmadik személy végez bontást, javítást vagy egyéb beavatkozást, a Sewer Cleaning Kft. nem vállal felelősséget a harmadik személy munkájáért, szakmai döntéseiért, illetve az általa okozott vagy figyelmen kívül hagyott hibákért. Az ilyen beavatkozásból eredő, illetve utána már nem egyértelműen ellenőrizhető problémák nem tartoznak az 1 hónapos bemérési garancia körébe.
Az 1 hónapos bemérési garanciát önként vállaljuk. Feltételei nem érintik és nem korlátozzák az ügyfelet jogszabály alapján megillető szavatossági és jótállási jogokat.
Jegyzőkönyv, számla és biztosítói ügyintézés
A bemérés és a munka befejezése után részletes jegyzőkönyvet és számlát állítunk ki, amelyek a biztosítóhoz benyújthatók a kárrendezés során. A költségek térítésének feltételeiről és mértékéről az ügyfél biztosítási szerződése alapján az adott biztosító dönt.
Mit tartalmaz a jegyzőkönyv?
- a vizsgálat helyszíne, időpontja és a vizsgált vezetékszakaszok megnevezése
- az alkalmazott vizsgálati módszerek és a mérés során tapasztaltak
- a bemért hibapont helye és a megjelölt terület kiterjedése
- az elvégzett feltárás és javítás leírása, ha a munkát mi végeztük
- a kiállított számla, amely a jegyzőkönyvvel együtt benyújtható
Kapcsolódó oldalak
Az egyes mérési módszerekről és a szolgáltatás gyakorlati kérdéseiről külön oldalakon írunk.
- Jelzőgázos csőtörés-bemérésMikor indokolt a jelzőgáz, milyen szakaszokon használható, és hol vannak a korlátai.
- Hőkamerás csőtörésvizsgálatMit lát valójában a hőkamera, és miért nem elegendő önmagában a hiba kimutatásához.
- Nedves falak műszeres vizsgálataA falnedvesség nem mindig csőtörés miatt jelenik meg – a lehetséges okok szétválasztása.
- Csőtörés bemérés BudapestenTársasházi, panelos és villaépületes helyszínek: mire számíthat egy budapesti mérésnél.
- Vízszivárgás bemérésének áraiMi befolyásolja a díjat, és hogyan kérhet konkrét ajánlatot a vizsgálatra.
- A vizsgálat menete lépésenkéntAz egyeztetéstől az eredmény átadásáig: mire számíthat a kiszállás napján.
Kérjen műszeres csőtörés-bemérést
Ha tudja, milyen anyagú a vezeték, mi van a nedvesedő felület alatt, és van-e padlófűtés, mondja el az egyeztetéskor. Ezekből már a kiszállás előtt látszik, melyik mérési módszerrel érdemes kezdeni, és mennyi időt vesz igénybe.
- Bemérés és javítás egy kézben
- 1 hónapos bemérési garancia
- Jegyzőkönyv és számla a munkáról