Akusztikus csőtörés bemérés
Érzékeny talajmikrofonnal és hallgatókészülékkel a nyomás alatt kiáramló víz jellegzetes hangját keressük. Ahol ez a hang eljut a felszínig, a legközvetlenebb támpontot adja a hiba helyéhez.
Vizsgálati módszerek
A műszeres csőtörés bemérés célja, hogy a rejtett csőhiba helyét mérési adatok alapján határozzuk meg, még mielőtt bárki a falhoz vagy a padlóhoz nyúlna. Ezen az oldalon azt írjuk le, milyen eszközökkel dolgozunk, miért vetünk össze több módszert, hogyan szűkül a hibahely, és mi szab határt a pontosságnak.
Az akusztikus hallgatókészülék, a jelzőgáz-érzékelő, a hőkamera, a nedvességmérő és a nyomvonalkereső más-más fizikai jelenséget mér, ezért a jeleiket együtt értelmezzük. A szolgáltatás egészéről, a célzott javításról és a megrendelésről a csőtörés bemérését bemutató oldalon olvashat.

Műszerre akkor van szükség, ha a víz útja szemmel nem követhető, és a látható nyom nem árulja el, hol a hiba. A mérés akkor ad többet a szemrevételezésnél, ha:
Ha a szivárgás hozzáférhető helyen látszik – például egy csöpögő szerelvénynél vagy egy szabadon futó csőcsatlakozásnál –, műszeres bemérésre nincs szükség. A rejtett csőhibára utaló jeleket és a próbabontás kockázatát a megrendelő szemszögéből a rejtett csőtörés keresése bontás nélkül oldal járja körül. Ez az oldal magáról a mérésről szól.
Egy helyszínen jellemzően két-három eszközt használunk: az elsővel behatároljuk a szakaszt, a másodikkal ellenőrizzük a találatot. A jelzőgázos és a hőkamerás vizsgálatnak, valamint a falnedvesség-mérésnek külön oldala is van.
Érzékeny talajmikrofonnal és hallgatókészülékkel a nyomás alatt kiáramló víz jellegzetes hangját keressük. Ahol ez a hang eljut a felszínig, a legközvetlenebb támpontot adja a hiba helyéhez.
A leürített vezetékszakaszba egészségre ártalmatlan jelzőgázt juttatunk, amely a sérülés pontján a felszínre szivárog, és érzékeny gázérzékelő műszerrel kimutatható.
jelzőgázos csőtörés bemérésA hőkamera a fal- és padlófelület hőmérséklet-különbségeit mutatja meg, így a nedvesedés kiterjedése és a fűtésvezeték nyomvonala jól láthatóvá válik.
hőkamerás csőtörés vizsgálatNedvességmérő műszerrel felmérjük a fal és a padló nedvességtartalmát. A mérési pontok összevetésével elhatárolható az érintett és az ép szakasz, és megbecsülhető a nedvesedés irányultsága.
falnedvesség mérésA falban, padló alatt vagy a telken föld alatt futó vízvezeték nyomvonalát kereső műszerrel térképezzük fel. Enélkül a további mérések és a célzott feltárás is bizonytalanabb.
A csatorna- és lefolyóvezeték belsejét csőkamerával nézzük végig: a felvételen látszik a dugulás helye, a repedés, az eltolódott illesztés és a lerakódás. Két kamerafejjel dolgozunk, ezért a vékony vezetékektől a nagyobb átmérőjű csövekig széles tartomány vizsgálható.
kamerás csatornavizsgálat és csőkamerázásA vezeték nyomás alá helyezésével és a nyomásesés figyelésével eldönthető, hogy van-e szivárgás a rendszerben. Szakaszos elzárással az is szűkíthető, melyik ágon keressük a hibát.
a vizsgálat lépéseiNincs olyan műszer, amely minden helyszínen a legjobb. A kiinduló módszert a tünetek, a szerkezet és a vezeték adottságai döntik el, és menet közben is váltunk, ha az első megközelítés nem ad értékelhető jelet.
Falnedvesség-méréssel és hőkamerás felméréssel indulunk: előbb azt tisztázzuk, meddig terjed a nedves zóna, és merre nő az érték.
Ez a legerősebb jel arra, hogy a hálózat vizet veszít. Ilyenkor a szakaszolás és az akusztikus keresés kombinációja vezet leghamarabb eredményre.
Ahol a szerkezet elnyeli a szivárgás hangját, az akusztikus keresés önmagában kevés. Ilyenkor kerül elő a jelzőgázos bemérés.
Először a nyomvonalat mérjük be, majd annak mentén keressük a hibát. Ha a hang nem jut el a felszínig, jelzőgázzal folytatjuk.
Ha a padló egy szakaszon melegebb, vagy a cirkuláció folyamatosan utántölt, a hőkép jó nyom – a pontos helyet azonban további mérés adja.
Ha a csőtörés csak egy a lehetséges okok közül, először azt zárjuk ki vagy erősítjük meg, hogy egyáltalán vezetékhiba áll-e a nedvesedés hátterében.
Padlófűtésnél a választás egy lépéssel korábban kezdődik: előbb az osztón kell szétválasztani a fűtőköröket – erről a padlófűtés szivárgás keresés oldalon írunk. A nagyon kis mértékű, lassú szivárgás halkabb, időszakosabb jelet ad, ezért sűrűbb mérési pontokat és hosszabb megfigyelést kíván; ennek gyakorlati következményeit a rejtett csőrepedés bemérése oldalon írtuk le.
Minden műszer közvetett jelet mér, és mindegyiknek megvan a maga tévedési forrása: a hallgatókészüléket egy távolabbi zaj, a hőkamerát egy fűtött vezeték, a nedvességmérőt a vándorló víz tévesztheti meg. A különböző elven működő mérések azonban nem ugyanott tévednek. Ha két ilyen mérés ugyanarra a területre mutat, arra érdemes feltárást tervezni; ha ellentmondanak egymásnak, nem jelölünk ki bontási helyet, hanem tovább mérünk.
A három leggyakrabban használt eljárás – a jelzőgázos bemérés, a hőkamerás vizsgálat és az akusztikus keresés – más elven működik, ezért más helyzetben válik be. Az alábbi összevetés azt mutatja, mikor alkalmazható mindegyik, mit lehet vele feltárni, és mi az, amit nem.
Egyik módszer sem helyettesíti a másikat, és egyik sem ad minden helyszínen biztos eredményt. Azt, hogy melyik alkalmazható, a helyszíni körülmények döntik el: a vezeték anyaga és mélysége, a fal- és padlószerkezet, a burkolat, a padlófűtés jelenléte, a víznyomás, a szivárgás mérete és a háttérzaj. Ezért a helyszíni felmérés után választunk módszert, és ha az első megközelítés nem ad értékelhető jelet, másikra váltunk. A legbiztosabb kiindulás a feltáráshoz az, ha két, más elven működő mérés ugyanarra a pontra mutat.
A rejtett csőhiba helymeghatározása a nagyobb egységtől halad a kisebb felé: előbb az érintett szakaszt keressük meg, csak utána a hiba helyét. Az eredmény több, egymásra épülő lépésből áll össze, nem egyetlen mérésből.
Mikor jelentkezett a nedvesedés, mennyit mutat a vízóra, változott-e a víznyomás? Ebből már látszik, hogy hideg- vagy melegvizes vezetéket, fűtési kört vagy elvezetést kell vizsgálni.
Az ágakat egyenként elzárjuk, és figyeljük, melyik lezárása után áll meg a vízveszteség. Így az ép szakaszok már a műszeres keresés előtt kizárhatók.
Megállapítjuk, hol futnak a vezetékek. A nyomvonal ismerete nélkül a mérési pontok találomra kerülnének fel, és a jelek is félreérthetők lennének.
A gyanús szakaszon sűrű mérési pontokon dolgozunk, és a pontok jeleit egymáshoz mérjük: a legvalószínűbb hely abból rajzolódik ki, hol tér el a jel a környezetétől.
Ha lehet, a bemért területet egy más elven működő eljárással is ellenőrizzük. Két egymást megerősítő mérés lényegesen biztosabb kiindulás a feltáráshoz, mint egyetlen jel.
A helyszínen megjelöljük a bemért területet, és megmondjuk, mekkora bizonytalansággal. Így a javítást végző szakember tudja, hol és mekkora felületen érdemes bontani.
Hogy a takarásban futó ivóvízvezetéknél milyen jelekből indul a szűkítés, és ezek hogyan vezetnek a hálózat egy adott ágához, a vízvezeték szivárgás keresés oldalon olvasható.
A pontosság nem a műszer tulajdonsága, hanem a műszer és a helyszín együttesé. Az alábbi tényezők döntik el, milyen szűk területre határolható be a hiba.
A vastag beton, az úsztatott padlórétegek, a hőszigetelés és a nagy formátumú burkolatok elnyelik a szivárgás hangját, és késleltetik, hogy a nedvesség a felszínre jusson.
A fémcső jobban vezeti a szivárgás hangját, mint a műanyag. A mélyen, többrétegű szerkezetben vagy védőcsőben futó szakasz nehezebben mérhető be.
A nagyon kis mértékű, csepegő szivárgás alig ad hangot, és alacsony hálózati nyomásnál a jel is halkabb.
Az utcai forgalom, a szomszéd gépei, a keringetőszivattyú vagy egy csöpögő csap zaja elnyomhatja a keresett hangot, ezért a mérést lehetőleg csendes időszakra tesszük.
A padlófűtés hőképe elfedheti a szivárgás hőnyomát, ezért a hőkamerás vizsgálatot ilyenkor időzíteni és más módszerrel kiegészíteni kell.
A víz a rétegek között elvándorol, és a hibától távolabb jelenik meg a felszínen. A nedves folt ezért önmagában nem jelöli ki a csőtörés helyét.
Ha a mérés nem ad egyértelmű eredményt, találomra nem jelölünk ki bontási helyet. A jegyzőkönyv a használt módszereket, a mérés során tapasztaltakat és a megjelölt terület kiterjedését rögzíti – a teljes tartalmát a munkafolyamatunk leírásában soroljuk fel.
A szakaszolás és a nyomvonal ismerete a próbálgatás helyett célzott keresést tesz lehetővé: már csak a valóban szóba jövő sáv mentén keresünk, és ha két független mérés ugyanoda mutat, a feltárás kis felületen indulhat.
A bontás nélküli vizsgálat a keresésre igaz, a javításra nem: a vezetékhez hozzá kell férni, a különbség a megbontott felület méretében és helyében van. Mivel a feltárást és a javítást is a mérést végző csapat végzi, a mérési kép értelmezése nem kerül harmadik kézbe – erről a csőtörés elhárítása oldalon írunk részletesen.

Hogy a módszerválasztás és a szűkítés egy-egy helyszínen hogyan alakult, azt az esettanulmányok mutatják meg:
A saját műszeres bemérésünkre a vizsgálat napjától számított 1 hónapos garanciát vállalunk.
A garancia arra vonatkozik, hogy a hiba az általunk bemért és megjelölt területen van. Ha egy hónapon belül kiderül, hogy nem ott van, a megismételt bemérést díjmentesen elvégezzük. Harmadik személy beavatkozása után keletkezett vagy már nem ellenőrizhető problémára nem terjed ki. A garancia részletes szabálya – feltételek, kizárások és a bejelentés módja – a gyakori kérdések között olvasható.
Az egyes vizsgálati módszerekről és a szolgáltatás gyakorlati kérdéseiről külön oldalakon írunk.
Mikor indokolt a jelzőgáz, milyen szakaszokon használható, és hol vannak a korlátai.
Mit lát valójában a hőkamera, és miért nem elegendő önmagában a hiba kimutatásához.
Bérházak, panelházak, budai családi házak: mire számíthat egy budapesti vizsgálatnál.
Az egyeztetéstől a javításon át a dokumentációig: mire számíthat megrendelőként.
Mi befolyásolja a díjat, és hogyan kérhet konkrét ajánlatot a vizsgálatra.