Vizsgálati módszer
Falnedvesség mérés és a nedves fal vizsgálata
A nedves fal az egyik leggyakoribb tünet, amivel keresnek minket – és az egyik legkönnyebben félreérthető. A nedvesedés hátterében csőtörés is állhat, de ugyanígy szóba jön beszivárgó csapadék, talajból felszívódó nedvesség, páralecsapódás vagy hibás szigetelés is.
A falnedvesség-mérés célja ezért kettős: felmérni, mekkora területet érint a víz, és szétválasztani a lehetséges okokat. A nedvességmérés és a hőkép együtt rajzolja ki az érintett felületet; ha a nyomok vezetékre utalnak, onnan a vezeték hibájának keresésével folytatjuk. Csak ezután érdemes eldönteni, kell-e bontani, és hol.
Nem minden nedves fal mögött csőtörés áll
Az alábbi okok mindegyike hasonló látható tünetet adhat: foltos, sötétebb falfelület, pergő festés, dohos szag, később penész. A felület látványa alapján a hat lehetséges ok nem különböztethető meg, kezelést viszont mindegyik másfélét igényel – a mérési kép jellemzően elárulja, melyikről van szó.
Vezetékhiba: csőtörés vagy szivárgás
Falban vagy padlóban futó víz-, fűtés- vagy elvezető vezeték hibája. Jellemzően pontszerűen indul, majd a szerkezet mentén terjed; gyakran a vízóra mozgása is jelzi. Ezt méréssel meg lehet erősíteni vagy kizárni.
Tetőn vagy homlokzaton beszivárgó csapadék
Hibás bádogozás, eltört tetőcserép, repedezett homlokzat vagy tömítetlen ablakcsatlakozás. Erre jellemző, hogy a nedvesedés esős idő után erősödik, száraz időszakban pedig enyhül.
Talajból felszívódó nedvesség
Hiányzó vagy elöregedett talajvíz elleni szigetelésnél a fal alul szívja fel a vizet. A nedves sáv jellemzően a padló közelében a legerősebb, és onnan halad felfelé, gyakran vízszintes határvonallal.
Páralecsapódás, kondenzáció
Rosszul szellőztetett, hideg falfelületen a levegő páratartalma kicsapódik. Jellemzően sarkokban, hőhidaknál, bútor mögött jelenik meg, és inkább nagy felületen, egyenletesen, mint egy pontból terjedve.
Hibás vagy megsérült szigetelés
Fürdőszobai kenhető szigetelés hibája, rossz lejtésű zuhanytálca, sérült teraszszigetelés. A nedvesség ilyenkor használat után, ismétlődően jelentkezik, gyakran a szomszédos helyiség falán.
Építési maradványvíz vagy korábbi kár
Új vagy felújított szerkezet még kiadja a beépített vizet, egy régebbi vízkár nyoma pedig évekig látszik. Ilyenkor a nedvesség nem növekszik – ezt ismételt mérés mutatja ki.
Mire ad választ a falnedvesség-mérés?
A mérőműszer a falfelület, illetve a felszín közeli rétegek nedvességtartalmát mutatja. Egyetlen érték önmagában kevés – az igazi információt a mérési pontok összessége adja. Ha egy falon sok ponton mérünk, kirajzolódik a nedves zóna alakja, határa és a legnedvesebb pont helye.
Ez a térkép két kérdésre ad választ. Egyrészt megmutatja, mekkora felületet érint a víz – ez a helyreállítás terjedelméhez ad kiindulást. Másrészt a nedves zóna alakja utal a nedvesség irányára: a felszívódás alulról indul és vízszintes határt hagy, a beszivárgás felülről, a vezetékhiba pedig jellemzően egy pontból, a nyomvonal mentén terjed.
A méréssel az is kimutatható, hogy a nedvesség aktív-e. Ha néhány nap elteltével megismételjük a mérést, és az értékek nem csökkennek – esetleg nőnek –, akkor a víz továbbra is utánpótlást kap. Ez erős érv a műszeres csőtörés-bemérés mellett.
Amit a mérés nem tud: átlátni a szerkezeten, és megmondani, pontosan melyik cső hibás. A falnedvesség-mérés a keresés első fázisa, amely irányt ad – a hiba helyét más módszerek szűkítik le. Kis mértékű szivárgásnál ez különösen fontos, mert a kevés víz messzebb vándorol a rétegekben, mielőtt a felszínre jut: erről a csőrepedés műszeres bemérése oldalon írunk részletesen.
Hogyan zajlik a falnedvesség-mérés?
A mérés a falfelületről történik, ezért nem igényel bontást, és a lakás használatát sem zavarja érdemben. A helyiségeknek hozzáférhetőnek kell lenniük: a nagyobb bútorokat a vizsgált falszakaszok elől érdemes elhúzni.
A látható tünetek felmérése
Végigjárjuk az érintett helyiségeket: hol van folt, hol pergett a festés, hol jelent meg penész, és hogyan viszonyul ez a helyiség felépítéséhez.
A nedves zóna körbemérése
Rácsszerűen, több ponton mérünk. Így nem egyetlen érték születik, hanem egy térkép arról, meddig terjed a nedvesség, és merre nő az értéke.
A maximum megkeresése
A mérési térkép legnagyobb értéke jelzi, honnan indul a nedvesedés. Ez a pont más okoknál jellemzően máshol van: felszívódásnál lent, beszivárgásnál fent, vezetékhibánál a nyomvonal mentén.
Hőkép készítése összevetéshez
A párolgó, nedves felület jellemzően hűvösebb, a meleg vizes vezeték fölötti sáv melegebb a környezeténél. A hőmérséklet-eloszlás és a nedvességtérkép összevetése gyakran eldönti, melyik ok a legvalószínűbb.
A vízhálózat ellenőrzése
Ha a kép vezetékhibára utal, a hálózatot szakaszoljuk, és ellenőrizzük, veszít-e vizet a rendszer. Ez választja el a vezetékhibát a többi lehetséges októl.
Az eredmény átbeszélése
Megmutatjuk a felmért nedves területet, elmondjuk, melyik ok mennyire valószínű, és mit érdemes tenni. Ha nem vezetékhiba, azt is világosan megmondjuk.
Mi történik az eredmény után?
A vizsgálat kimenete alapján háromféle irány szokott következni – mindhárom esetben konkrét javaslattal zárjuk a munkát.
Vezetékhiba valószínű
Folytatjuk a keresést: szakaszolás, akusztikus mérés, szükség szerint jelzőgázos csőtörés-bemérés, hogy a hiba helye szűk területre kerüljön.
Más ok valószínű
Elmondjuk, mit mutat a mérés, és milyen szakma tudja megoldani – tetőfedő, homlokzatjavítás, szigetelés vagy szellőzés. Ilyen munkát nem adunk el feleslegesen.
Nem eldönthető egy mérésből
Ha a kép nem egyértelmű, ismételt mérést javasolunk néhány nap múlva. Az értékek változása gyakran többet mond, mint egyetlen pillanatkép.
Ha az eredmények vezetékhibát valószínűsítenek, a következő lépés a hibahely további műszeres behatárolása lehet. A csőtörés bemérés és javítás keretében a vizsgálatot, valamint külön egyeztetés alapján a célzott feltárást és javítást is elvégezzük. A bemérésről akkor is jegyzőkönyvet adunk, ha a megbízás csak a vizsgálatra szól.
A javítás után a fal nem szárad ki azonnal. Ismételt, azonos mérési pontokon és összehasonlítható körülmények között végzett nedvességméréssel követhető a nedvességtartalom változása. Az esetleges újabb vízutánpótlás megállapításához a mérési eredményeket, az eltelt időt és a helyszíni körülményeket együtt kell értékelni. A javítás után is nedves fal lehetséges okairól külön írásunkban olvashat.
Kapcsolódó oldalak
A nedvesedés okának tisztázásához a következő oldalak adnak további hátteret.
- Hőkamerás felmérés
Mit mutat és mit nem mutat a hőkép, és miért csak más mérésekkel együtt értékelhető.
- Műszeres csőtörés bemérés
Ha a mérés vezetékhibára utal, itt olvashat a hiba helyének behatárolásáról.
- Rejtett csőrepedés bemérése
Visszatérő nedves folt vagy lassan növő beázás mögötti rejtett csősérülés keresése.
- Rejtett vízvezeték-szivárgás keresése
Ha a mérés nyomás alatti ivóvízvezetékre utal: a hibás szakasz behatárolása.
- Nyomásvesztés a padlófűtésben
Ha a nedves zóna fűtött padlószerkezetnél jelenik meg, és esik a rendszernyomás.
- Csak zuhanyzás után nedves a fal?
Ha a nedvesedés a zuhanyzáshoz kötődik: lefolyó, tömítés, vízszigetelés vagy pára.
- Mosás után nedves a fal a gép mögött?
Bekötőcső, lefolyócsatlakozás, a gép hibája vagy a falban futó vezeték.
- Csak eső után nedves a fal?
Tető, eresz, homlokzat vagy vezeték: az esőhöz kötött nedvesedés és a következő lépés.
- Ellenőrizze a vízórát
Néhány perces otthoni ellenőrzés, amiből kiderül, veszít-e vizet a hálózat.
- Csőtörés elhárítás és javítás
A bemérés utáni lépések: célzott feltárás, javítás, kiszárítás és helyreállítás.
- Mitől függ a vízszivárgás bemérés díja?
A felmérés díját alakító tényezők, és hogyan kérhet rá konkrét ajánlatot.
- Gyakori kérdések
Kell-e bontani, mennyi ideig tart, és mit lehet előre elvégezni – röviden.
Nedvesedik a fal? Mérjük fel, mi áll a hátterében
- Bemérés és javítás egy kézben
- 1 hónapos bemérési garancia
- Jegyzőkönyv és számla a munkáról