Sewer Cleaning Kft.Műszeres csőtörés-bemérés
Hívás

Kamerás hibafeltárás

Kamerás csatornavizsgálat és csőkamerázás

Ha egy lefolyó rendszeresen bedugul, lassan folyik el a víz, vagy egy felújítás előtt tudni szeretné, milyen állapotban van a vezeték, a legegyszerűbb út az, ha belenézünk. A kamerás csatornavizsgálat során egy vékony tolókábel végén lévő kamerafej járja végig a cső belsejét, a képet pedig a helyszínen, élőben látjuk – bontás és próbálgatás nélkül.

Professzionális minCord XL csatornakamerás rendszerrel dolgozunk, és két különböző méretű kamerafejet használunk hozzá. Ezért nem egyetlen csőméretre vagyunk felkészülve: a vékonyabb vezetékektől a nagyobb átmérőjű csatornaszakaszokig széles tartomány vizsgálható, és mindig az adott vezetékhez illő kamerafejet választjuk.

+36 70 570 7453Visszahívást kérek
Szakember csőkamera kábeldobjáról vezeti be a tolókábelt a fal melletti tisztítónyílásba, a kamera képét kis monitoron figyeli

Mi az a kamerás csatornavizsgálat?

A kamerás csővizsgálat – más néven csőkamerázás vagy csatornakamerázás – a vezeték belső szemrevételezése. A csővizsgáló kamera fejét flexibilis tolókábellel vezetjük be egy meglévő nyitási ponton, a fejbe épített LED-világítás pedig megvilágítja a cső falát, hogy a kép a szűk, teljesen sötét térben is értékelhető legyen.

A tolókábelen méterszámláló van, ezért minden megfigyelés egy konkrét távolsághoz kötődik: nem csak azt tudjuk meg, hogy hiba van, hanem azt is, hány méterre a nyitási ponttól. Ez a kamerás hibafeltárás lényege – a találat helyhez rendelhető, és ezzel a további munka is tervezhetővé válik.

A kamerafejbe integrált helymeghatározó szonda ezt viszi tovább a gyakorlatba. A szonda jelét a felszínről kereső műszerrel bemérjük, így a cső belsejében látott hibapont a padlón vagy a talajon is megjelölhető. Föld alatt futó vezetéknél sokszor ez az egyetlen mód arra, hogy a feltárás ne ásott kutatóárkokból álljon.

A csőkamerázás tipikus terepe a csatorna- és lefolyóvezeték: gravitációs, nyomás nélküli szakasz, ahol a cső belseje elérhető. A nyomás alatt álló ivóvízvezeték jellemzően más eszközöket kíván – ott a műszeres csőtörés-bemérés módszerei vezetnek eredményre.

Vékony, LED-gyűrűs csővizsgáló kamerafej a tolókábel végén, egy műanyag cső nyitott vége előtt

Mire használható a csőkamerázás?

A csatorna kamerázás nem csak a dugulások eszköze. Ugyanaz a vizsgálat szolgál állapotfelmérésre, hibakeresésre és az elvégzett munka ellenőrzésére is – attól függően, mi a kérdés, amire válasz kell.

  • A csővezeték belső állapotának ellenőrzése

    A legtöbb megkeresés azzal indul, hogy senki nem tudja, milyen állapotban van a vezeték. A csővezeték kamerás vizsgálata erre ad tényleges választ: látszik a cső anyaga, a belső felület állapota és az, hogy hol szűkül az átfolyás.

  • A dugulás és az akadály helyének feltárása

    A dugulás helyének meghatározása kamerával nem becslés: a képen látszik, hány méterre van az akadály a nyitási ponttól, és az is, mi okozza – lerakódás, beszorult tárgy vagy a vezeték hibája.

  • Repedések és sérülések keresése

    A belső felületen megjelenő hajszálrepedés, hosszanti repedés vagy letört csőperem jól felismerhető. Ez a csővezeték hibakeresés leggyorsabb módja ott, ahol a cső belülről elérhető.

  • Csőtörés gyanújának vizsgálata

    Ha csőtörésre utaló jelek vannak, a kamerás csőtörés vizsgálat azt tudja megmutatni, ami belülről látható: törést, elmozdulást, betört szakaszt. Az eredményt a tünetekkel és a további mérésekkel együtt értékeljük.

  • Illesztési és kötési hibák feltárása

    A kötések a vezeték leggyakoribb gyenge pontjai. A kamerán látszik az eltolódott, kilazult vagy tömítetlen illesztés, a benyúló tokos kötés és a szakszerűtlenül bekötött oldalág is.

  • Idegen tárgyak megtalálása

    Törlőkendő, építési maradvány, elvesztett szerszám vagy játék – a csatornavizsgáló kamera megmutatja, mi került a vezetékbe, és milyen mélyen szorult meg. Ez az eltávolítás módját is eldönti.

  • Lerakódások megtekintése

    A zsír-, mészkő- és szennyeződés-lerakódás fokozatosan szűkíti a szelvényt. A felvételen megítélhető, hogy elegendő-e a tisztítás, vagy a szakasz állapota már ennél többet kíván.

  • Deformációk és belső problémák feltárása

    A behorpadt, ovalizált, megsüllyedt vagy ellenlejtésbe került szakasz a benne megállt vízről ismerhető fel. Ilyen hibát kívülről semmilyen mérés nem mutat meg ennyire egyértelműen.

  • Javítás előtti állapotfelmérés

    A javítás terjedelmét jóval könnyebb előre eldönteni, ha ismert, meddig ép a vezeték. A csatorna állapotfelmérés így nemcsak a hibát, hanem a beavatkozás határait is kijelöli.

  • Javítás utáni ellenőrzés

    A munka végén a kamera igazolja, hogy a hiba megszűnt, az átfolyás szabad, és nem maradt a vezetékben építési maradvány. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy az elvégzett munkát kézzelfoghatóan bemutassuk.

Vékony és vastagabb csövek kamerás vizsgálata

A kamerás vizsgálat legnagyobb gyakorlati korlátja egyszerű: a kamerafejnek el kell férnie a csőben, és át kell fordulnia az íveken. Egy nagyobb, csak csatornára méretezett fej a vékony lefolyóvezetékben megáll, egy túl kicsi rendszer pedig nem jut el a szükséges hosszig.

Ezt a problémát két különböző méretű kamerafejjel oldjuk meg. A minCord XL rendszer alkalmazási tartománya 25–125 mm csőátmérő, és ezen belül azt a fejet választjuk, amelyik az adott vezetékhez illik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem kell külön vállalkozót keresnie a vékony és a nagyobb átmérőjű csövek kamerázásához.

KK13 – kamerázás vékony csövekben

A KK13 mindössze 13 mm átmérőjű színes kamerafej. Ez az a méret, amely olyan vékony, kis átmérőjű vezetékekbe is bejut, ahol egy hagyományos, nagyobb csatornakamera kamerafeje már nem fér el megfelelően. Tipikusan itt van rá szükség: mosdó- és mosogatólefolyó, szűk elvezető ágak, szerelt gépészeti vezetékek, szellőzőcsonkok.

Az ügyfél szempontjából ez a fej egy gyakori mondatot előz meg: „ide nem tudunk bemenni kamerával”. A vékony csövekhez való kamerafejjel a kis átmérőjű szakasz is megnézhető, tehát nem kell a hiba helyét feltételezésre alapozva bontani.

Kamerafej átmérője:
13 mm, színes kép
Fő alkalmazás:
vékony, kis átmérőjű csövek vizsgálata
Ott is használható:
ahol egy nagyobb csatornakamera feje nem fér el

KK18 – professzionális csatornavizsgálat

A KK18 a 18 mm átmérőjű, általános célú kamerafej: ezzel végezzük a csatorna- és csőkamerás vizsgálatok nagy részét. A 30 méteres flexibilis tolókábellel a lefolyóágtól a kerti gyűjtővezetékig hosszú szakaszt lehet végigjárni, 40 mm-től pedig a fej az íveken is átfordul – ez dönti el, hogy egy több könyökkel kialakított vezeték egyáltalán bejárható-e.

A méterszámláló és az integrált szonda együtt adja a legfontosabb gyakorlati eredményt: a hibapont nem csak a felvételen van meg, hanem a felszínen is megjelölhető. Ez a föld alatt futó vezetéknél közvetlenül csökkenti a feltárás méretét.

Kamerafej átmérője:
18 mm
Tolókábel:
30 m, flexibilis, méterszámlálóval
Csőátmérő-tartomány:
25–125 mm (a rendszer alkalmazási tartománya)
Ívjárás:
40 mm-től
Helymeghatározó szonda:
integrált, 33 kHz / 512 Hz / 640 Hz

Mit láthatunk a csatornavizsgáló kamerával?

A felvételen nem elvont mérési érték jelenik meg, hanem maga a cső belseje. Ezek azok a hibák és állapotok, amelyeket a csőkamera képén tipikusan fel lehet ismerni – és amelyekről a vizsgálat után beszélni tudunk.

  • Lerakódás és zsírréteg

    A cső falára rakódott zsír és szennyeződés jellegzetes, egyenetlen bevonatként jelenik meg, és a szelvény szűkülése is látszik.

  • Repedés és törés

    A hosszanti vagy körkörös repedés, a letört csőperem és a betört szakasz a felvételen élesen elválik az ép csőfelülettől.

  • Eltolódott illesztés

    Ahol két csőelem elmozdult egymáshoz képest, a kötésnél perem vagy rés jelenik meg. Ez akadályozza az átfolyást, és belépési pont a gyökereknek is.

  • Gyökérbenövés

    A tömítetlen kötésen bekövő gyökér finom szálakból álló fonatot képez a csőben. Kertben futó régi vezetéknél ez az ismétlődő dugulás gyakori oka.

  • Deformáció és behorpadás

    A terhelés vagy talajmozgás miatt ovális alakúvá váló cső szűkebb szelvényt ad. A kamerakép a torzulás helyét és kiterjedését is megmutatja.

  • Megállt víz a szakaszon

    Ha a kamera vízben áll egy vízszintes szakasz közepén, az lejtéshibára vagy megsüllyedt csőre utal. Tisztítás ezt nem szünteti meg, csak a szakasz helyreállítása.

  • Habarcs- és betonmaradvány

    Építés vagy felújítás után a vezetékben maradt habarcs kemény szűkületet képez. A dugulás ilyenkor nem használati hiba, hanem kivitelezési maradvány.

  • Korrózió és leválás

    Öntöttvas és acél vezetéknél a rétegesen leváló korróziótermék érdes, tölcséres szűkületet hoz létre – ez jól látható jel a cső korára és állapotára.

  • Idegen tárgy

    A beszorult tárgy pontos alakja és helyzete a felvételen azonosítható, ezért előre eldönthető, hogy kiemelhető-e, vagy a szakaszt meg kell nyitni.

Kamerás vizsgálat csőtörés gyanúja esetén

Csőtörés gyanújánál a kamerás csőtörés vizsgálat ott a legerősebb, ahol a cső belseje elérhető, és a hiba belülről látható: eltört, elmozdult vagy betört szakasznál a felvétel egyértelműen kijelöli a helyet, a szonda pedig a felszínen is megjelöli. Innen a javítás célzott feltárással folytatható.

Világosan ki kell mondani viszont a másik esetet is: a csatornakamera nem minden csőtörést és nem minden vízszivárgást képes önmagában kimutatni. Egy nyomás alatti ivóvízvezeték apró szivárgása gyakran nem hagy belülről látható nyomot, és az ilyen vezeték átmérője vagy kialakítása sokszor nem is engedi be a kamerafejet. A kifolyó víz útja pedig a cső külső oldalán van – oda a kamera nem lát.

Ezért a kamerás vizsgálat nálunk az egyik diagnosztikai módszer, nem önmagában álló válasz. Ha a kép nem ad elegendő magyarázatot, a keresést műszeres csőtörés-beméréssel és annak pontossági tényezőivel folytatjuk: akusztikus hallgatózással, jelzőgázos beméréssel vagy hőkamerás vizsgálattal. A csőtörés helyének meghatározása így két, egymástól független megfigyelésen nyugszik, nem egyetlen jelen.

Hogyan történik a kamerás csatornavizsgálat?

Minden vizsgálat ugyanezt a hat lépést követi. A sorrend nem formalitás: a kamerafej kiválasztása és a hozzáférési pont megkeresése dönti el, hogy a vezeték egyáltalán végigjárható-e.

  1. 1

    Telefonos egyeztetés

    Átbeszéljük, mit tapasztal: hol és milyen gyakran dugul a lefolyó, lassan folyik-e el a víz, volt-e már elhárítás, és tudható-e, milyen anyagú és átmérőjű a vezeték. Ebből kiderül, hogy a kamerázás önmagában elég-e.

  2. 2

    A hozzáférési pont kiválasztása

    A helyszínen megkeressük, honnan juthat be a kamerafej: tisztítónyílás, akna, leszerelhető lefolyócsonk vagy szifon. Ha nincs kézenfekvő pont, előre egyeztetjük, hol nyitható meg a vezeték a legkisebb beavatkozással.

  3. 3

    A megfelelő kamerafej felszerelése

    Az átmérő, az ívek és a vizsgálandó hossz alapján választunk a KK13 és a KK18 kamerafej között. Ez a lépés dönti el, hogy a vezeték végig járható lesz-e, ezért nem kapkodjuk el.

  4. 4

    A vezeték végigjárása

    A flexibilis tolókábelt lassan vezetjük be, és folyamatosan figyeljük a képet. A méterszámláló minden megfigyelést egy távolsághoz köt, a gyanús szakaszt pedig többször, mindkét irányból átnézzük.

  5. 5

    A hibapont bemérése a felszínről

    Ha a felvételen hibát találunk, a kamerafej integrált szondáját bekapcsolva a 33 kHz, 512 Hz vagy 640 Hz jelre kereső műszerrel bemérjük a pont helyét a felszínen, és meg is jelöljük.

  6. 6

    Eredmény és javasolt lépések

    A helyszínen megmutatjuk, mit láttunk, és közérthetően elmondjuk, mi következik belőle: elegendő-e a tisztítás, indokolt-e további műszeres mérés, vagy a szakasz javítására van szükség.

Jegyzőkönyv a kamerás vizsgálatról

A bemérés és a munka befejezése után részletes jegyzőkönyvet és számlát állítunk ki, amelyek a biztosítóhoz benyújthatók a kárrendezés során. A költségek térítésének feltételeiről és mértékéről az ügyfél biztosítási szerződése alapján az adott biztosító dönt.

A jegyzőkönyv tételes tartalmát – a vizsgált szakaszoktól a bemért hibapontig – a vizsgálat menete oldalon soroljuk fel.

Mit érdemes előkészíteni?

  • Ha tudja, hol van tisztítónyílás vagy akna, mutassa meg – ezzel indul a vizsgálat.
  • A vizsgált lefolyót a kiszállás előtt ne használja, hogy a szakasz ne legyen tele vízzel.
  • A mosdó, a mosógép vagy a bútor alatti csonk legyen hozzáférhető, ha ott lehet bejutni.
  • Ha van terv vagy régi számla a vezetékhálózatról, az sokat segít a szakaszok azonosításában.

Mikor érdemes kamerás csővizsgálatot kérni?

Nem minden helyzetben van szükség kamerára – de van néhány tipikus eset, amikor a vizsgálat érdemben kevesebb bontással és kevesebb próbálkozással jár, mint a nélküle meghozott döntés.

  • Ugyanott ismétlődő dugulás

    Ha a vezeték néhány hét vagy hónap után újra eldugul, a kiváltó ok a csőben maradt. Ilyenkor a kamerás vizsgálat többet ér, mint a soron következő tisztítás.

  • Lassan elfolyó víz több helyen

    Ha egyszerre több berendezés folyik el lassan, a hiba jellemzően a gyűjtővezetéken van. A kamera megmutatja, melyik szakaszon szűkül a szelvény.

  • Ingatlanvásárlás előtt

    Egy régi ház vezetékhálózatának állapota a vételi döntés része. A csatorna állapotfelmérés olyan információt ad, ami a látható helyiségekből nem derül ki.

  • Felújítás és burkolás előtt

    Az új burkolat alá kerülő vezetéket utólag sokkal drágább megnézni. Egy vizsgálat a felújítás előtt megelőzi, hogy a friss padlót kelljen megbontani.

  • Duguláselhárítás vagy javítás után

    Az ellenőrző kamerázás igazolja, hogy az átfolyás szabad, és hogy az elhárítás valóban az okot szüntette meg, nem csak a tünetet.

  • Nedvesedő fal vagy padló a vezeték közelében

    Ha a nedvesedés egy csatorna- vagy lefolyóvezeték mellett jelenik meg, a kamerás vizsgálat a vezeték felőli okot tudja megerősíteni vagy kizárni.

  • Süllyedés a kertben vagy az udvaron

    A talaj helyi megsüllyedése föld alatti vezeték törésére is utalhat. A kamerázás és a szondás helymeghatározás együtt jelöli ki, hol érdemes feltárni.

  • Dokumentált állapot vitás ügyhöz

    Társasházi egyeztetéshez vagy biztosítói kárrendezéshez a vezeték állapotát rögzíteni kell. A vizsgálatról jegyzőkönyvet állítunk ki, ami ilyenkor benyújtható.

Kapcsolódó műszeres vizsgálatok

A kamerás vizsgálat a diagnosztikai eszköztár egy eszköze. Az alábbi módszerek más elven működnek, ezért más kérdésre adnak választ – és gyakran együtt adják ki a teljes képet.

Ha a nyomás alatti hálózat veszít vizet, a műszeres vizsgálati módszerek és korlátaik leírása a kiindulás: szakaszolás, nyomvonalkeresés, akusztikus hallgatózás. Ahol a burkolat vagy a talaj elnyomja a hangot, a jelzőgázos bemérés visz tovább, a hőkamerás csőtörésvizsgálat pedig a felületi hőmérséklet-különbségekből mutatja meg, hol érdemes részletesen mérni.

Ha a kamerás hibafeltárás konkrét hibát talált, a következő lépés a csőtörés elhárítása és a vezeték javítása – a bemért ponton, célzott feltárással. Azon az oldalon azt is leírtuk, mikor elegendő egy ponton javítani, és mikor indokolt a szakaszos csere.

Ha még csak annyit tud, hogy valami nem stimmel a vízfogyasztással, kezdje a vízóra otthoni ellenőrzésével. Néhány perc alatt kiderül, veszít-e egyáltalán vizet a hálózat, és ez a válasz a vizsgálat irányát is meghatározza. Ha pedig a döntéshez a díjazás kell, a vizsgálatok díjszabása és az ajánlatkérés menete oldalon leírtuk, mi befolyásolja az árat.

Gyakori kérdések a kamerás csatornavizsgálatról

A telefonos egyeztetéseken leggyakrabban ezek a kérdések kerülnek elő. Ha a sajátját nem találja köztük, hívjon – néhány mondatból kiderül, alkalmas-e a kamerázás az Ön helyzetében.

Mekkora átmérőjű csövet tudnak kamerával megvizsgálni?
A minCord XL rendszer alkalmazási tartománya 25–125 mm csőátmérő. A 18 mm-es KK18 kamerafej 40 mm-től már az íveken is átfordul, ahol pedig ez a fej nem fér el megfelelően, a mindössze 13 mm átmérőjű KK13 színes kamerafejjel dolgozunk. Azt, hogy egy adott vezeték végigjárható-e, nem csak az átmérő dönti el: a hozzáférési pont helye és az ívek száma is beleszámít, ezért a végleges választás a helyszínen történik.
Kell hozzá bontani a falat vagy a padlót?
A kamerás csatornavizsgálat a már meglévő nyitási pontokból dolgozik: tisztítónyílásból, aknából, leszerelt lefolyócsonkból vagy egy megbontott szerelvény helyéről. Éppen ez a célja – a bontás előtt derüljön ki, hol és mi a hiba. Ha a vezetékhez egyáltalán nincs hozzáférési pont, előre megbeszéljük, hol nyitható meg a legkisebb beavatkozással.
Kimutatja a kamera a csőtörést és a vízszivárgást?
Nem minden esetben. Amit a cső belsejéből látni lehet – repedést, törést, eltolódott vagy tömítetlen illesztést, deformációt –, azt a kamera megmutatja. Egy nyomás alatti ivóvízvezeték apró szivárgása vagy egy olyan hiba, amely a cső külső oldalán jelentkezik, viszont gyakran nem látszik a képen. A kamerás hibafeltárás ezért diagnosztikai módszer, nem bizonyíték: ha a helyzet úgy kívánja, műszeres csőtörés-beméréssel – akusztikus kereséssel, jelzőgázos vizsgálattal vagy hőkamerával – együtt alkalmazzuk.
Meg tudják jelölni a felszínen, hol van a hiba?
Igen. A KK18 kamerafejbe integrált helymeghatározó szonda 33 kHz, 512 Hz és 640 Hz frekvencián ad jelet, amit a felszínről kereső műszerrel bemérünk. A tolókábel méterszámlálója közben megmutatja, milyen távol van a hibapont a nyitási ponttól. A két adat együtt adja meg, hol érdemes feltárni, így a bontás egy körülhatárolt felületre szorítkozhat.
Meddig tart egy kamerás csővizsgálat?
A vizsgálat hosszát a vezetékszakasz hossza, az ívek száma és a hozzáférés módja határozza meg. Egy jól elérhető szakasz átnézése rövid munka, de ha a nyitási pontot elő kell készíteni, vagy több ágat kell végigjárni, több időt kell rá szánni. Pontos időigényt a helyszín ismerete nélkül nem ígérünk – a telefonos egyeztetésen elmondjuk, mire számíthat.
Duguláselhárítás után érdemes kamerázni?
Gyakran igen. Ha a dugulás ugyanazon a helyen újra és újra visszatér, az arra utal, hogy a szűkület oka a vezetékben maradt: lerakódás, deformáció, eltolódott illesztés vagy egy beszorult idegen tárgy. A csatorna kamerázás megmutatja, hogy az elhárítás után valóban szabad-e az átfolyás, és hogy a kiváltó ok megszűnt-e.
Mibe kerül a kamerás csatornavizsgálat?
Egyedi ajánlat alapján dolgozunk, mert a díjat több tényező alakítja: a vizsgált szakasz hossza, a hozzáférés módja, és az, hogy a kamerázás mellé kell-e másik vizsgálat is. Listaárat ezért nem közlünk – telefonon elmondjuk, milyen adatokra van szükségünk, és azok alapján adunk árat még a kiszállás előtt.

Kapcsolódó oldalak

A kamerás vizsgálat előtti és utáni lépésekről ezeken az oldalakon olvashat részletesen.

Nézzünk bele a vezetékbe, mielőtt bontásra kerül a sor

Mondja el, hol és milyen gyakran jelentkezik a probléma, milyen vezetékről van szó, és hol van hozzáférési pont. Ennek alapján megmondjuk, hogy a kamerás csatornavizsgálat célravezető-e, melyik kamerafejjel dolgozunk, és mit érdemes előkészíteni a kiszállásra.
+36 70 570 7453Visszahívást kérek
  • Bemérés és javítás egy kézben
  • 1 hónapos bemérési garancia
  • Jegyzőkönyv és számla a munkáról
Hívás mostVisszahívást kérek