Sewer Cleaning Kft.Csőtörés bemérés és javítás egy kézben – kezdőlap
Hívás

Csatorna- és lefolyóvezetékek

Kamerás csatornavizsgálat és csőkamerázás

Ha egy lefolyó rendszeresen bedugul, lassan folyik el a víz, vagy egy felújítás előtt tudni szeretné, milyen állapotban van a vezeték, a legegyszerűbb út az, ha belenézünk. A kamerás csatornavizsgálat során egy vékony tolókábel végén lévő kamerafej járja végig a cső belsejét, a képet pedig a helyszínen, élőben látjuk – bontás és próbálgatás nélkül.

A vizsgálatot minCord XL csatornakamerás rendszerrel végezzük, amelynek alkalmazási tartománya 25–125 mm csőátmérő. Két kamerafejet használunk hozzá – a 13 mm-es KK13-at és a 18 mm-es KK18-at –, és mindig az adott vezetékhez illőt választjuk.

+36 70 570 7453Visszahívást kérek
Szakember csőkamera kábeldobjáról vezeti be a tolókábelt a fal melletti tisztítónyílásba, a kamera képét kis monitoron figyeli

Mi az a kamerás csatornavizsgálat?

A kamerás csővizsgálat – más néven csőkamerázás vagy csatornakamerázás – a vezeték belső szemrevételezése. A csővizsgáló kamera fejét flexibilis tolókábellel vezetjük be egy meglévő nyitási ponton, a fejbe épített LED-világítás pedig megvilágítja a cső falát, hogy a kép a szűk, teljesen sötét térben is értékelhető legyen.

A tolókábelen méterszámláló van, ezért minden megfigyelés egy konkrét távolsághoz kötődik: nem csak azt tudjuk meg, hogy hiba van, hanem azt is, hány méterre a nyitási ponttól. A találat így helyhez rendelhető, és ezzel a további munka is tervezhetővé válik.

A KK18 kamerafejbe integrált helymeghatározó szonda ezt viszi tovább a gyakorlatba. A szonda jelét a felszínről kereső műszerrel bemérjük, így a cső belsejében látott hibapont a padlón vagy a talajon is megjelölhető. Föld alatt futó vezetéknél sokszor ez az egyetlen mód arra, hogy a feltárás ne ásott kutatóárkokból álljon.

A csőkamerázás tipikus terepe a csatorna- és lefolyóvezeték: gravitációs, nyomás nélküli szakasz, ahol a cső belseje elérhető.

Vékony, LED-gyűrűs csővizsgáló kamerafej a tolókábel végén, egy műanyag cső nyitott vége előtt

Mire használható a csőkamerázás?

A csőkamerázás nem csak a dugulások eszköze. Ugyanaz a vizsgálat szolgál állapotfelmérésre, hibakeresésre és az elvégzett munka ellenőrzésére is – attól függően, mi a kérdés, amire válasz kell.

  • A csővezeték belső állapotának ellenőrzése

    A legtöbb megkeresés azzal indul, hogy senki nem tudja, milyen állapotban van a vezeték. A csővezeték kamerás vizsgálata erre ad tényleges választ: látszik a cső anyaga, a belső felület állapota és az, hogy hol szűkül az átfolyás.

  • A dugulás és az akadály helyének feltárása

    A dugulás helyének meghatározása kamerával nem becslés: a képen látszik, hány méterre van az akadály a nyitási ponttól, és az is, mi okozza – lerakódás, beszorult tárgy vagy a vezeték hibája.

  • Repedések, törések és sérülések keresése

    A belső felületen megjelenő hajszálrepedés, hosszanti repedés, letört csőperem vagy betört szakasz jól felismerhető. Ahol a cső belülről elérhető, ez a hiba megtalálásának legközvetlenebb módja.

  • Illesztési és kötési hibák feltárása

    A kötések a vezeték leggyakoribb gyenge pontjai. A kamerán látszik az eltolódott, kilazult vagy tömítetlen illesztés, a benyúló tokos kötés és a szakszerűtlenül bekötött oldalág is.

  • Idegen tárgyak megtalálása

    Törlőkendő, építési maradvány, elvesztett szerszám vagy játék – a csatornavizsgáló kamera megmutatja, mi került a vezetékbe, és milyen mélyen szorult meg. Ez az eltávolítás módját is eldönti.

  • Lerakódások megtekintése

    A zsír-, mészkő- és szennyeződés-lerakódás fokozatosan szűkíti a szelvényt. A felvételen megítélhető, hogy elegendő-e a tisztítás, vagy a szakasz állapota már ennél többet kíván.

  • Deformációk és belső problémák feltárása

    A behorpadt, ovalizált, megsüllyedt vagy ellenlejtésbe került szakasz a benne megállt vízről ismerhető fel. Ilyen hibát kívülről semmilyen mérés nem mutat meg ennyire egyértelműen.

  • Javítás előtti állapotfelmérés

    A javítás terjedelmét jóval könnyebb előre eldönteni, ha ismert, meddig ép a vezeték. A csatorna állapotfelmérés így nemcsak a hibát, hanem a beavatkozás határait is kijelöli.

  • Javítás utáni ellenőrzés

    A munka végén a kamera igazolja, hogy a hiba megszűnt, az átfolyás szabad, és nem maradt a vezetékben építési maradvány. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy az elvégzett munkát kézzelfoghatóan bemutassuk.

Vékony és vastagabb csövek kamerás vizsgálata

A kamerás vizsgálat legnagyobb gyakorlati korlátja egyszerű: a kamerafejnek el kell férnie a csőben, és át kell fordulnia az íveken. Egy nagyobb, csak csatornára méretezett fej a vékony lefolyóvezetékben megáll, egy túl kicsi rendszer pedig nem jut el a szükséges hosszig.

Ezt a problémát két különböző méretű kamerafejjel oldjuk meg: a rendszer 25–125 mm-es alkalmazási tartományán belül azt a fejet választjuk, amelyik az adott vezetékhez illik. Így nem kell külön vállalkozót keresnie a vékony és a nagyobb átmérőjű csövek kamerázásához.

KK13 – kamerázás vékony csövekben

A KK13 mindössze 13 mm átmérőjű színes kamerafej. Ez az a méret, amely olyan vékony, kis átmérőjű vezetékekbe is bejut, ahol egy hagyományos, nagyobb csatornakamera kamerafeje már nem fér el megfelelően. Tipikusan itt van rá szükség: mosdó- és mosogatólefolyó, szűk elvezető ágak, szerelt gépészeti vezetékek, szellőzőcsonkok.

Az ügyfél szempontjából ez a fej egy gyakori mondatot előz meg: „ide nem tudunk bemenni kamerával”. A vékony csövekhez való kamerafejjel a kis átmérőjű szakasz is megnézhető, tehát nem kell a hiba helyét feltételezésre alapozva bontani.

Kamerafej átmérője:
13 mm, színes kép
Fő alkalmazás:
vékony, kis átmérőjű csövek vizsgálata
Ott is használható:
ahol egy nagyobb csatornakamera feje nem fér el

KK18 – általános célú kamerafej

A KK18 a 18 mm átmérőjű, általános célú kamerafej: ezzel végezzük a csatorna- és csőkamerás vizsgálatok nagy részét. A 30 méteres flexibilis tolókábellel a lefolyóágtól a kerti gyűjtővezetékig hosszú szakaszt lehet végigjárni, 40 mm-től pedig a fej az íveken is átfordul – ez dönti el, hogy egy több könyökkel kialakított vezeték egyáltalán bejárható-e.

A méterszámláló és az integrált szonda együtt adja a legfontosabb gyakorlati eredményt: a hibapont nem csak a felvételen van meg, hanem a felszínen is megjelölhető. Ez a föld alatt futó vezetéknél közvetlenül csökkenti a feltárás méretét.

Kamerafej átmérője:
18 mm
Tolókábel:
30 m, flexibilis, méterszámlálóval
Ívjárás:
40 mm-től
Helymeghatározó szonda:
integrált, 33 kHz / 512 Hz / 640 Hz

Mit láthatunk a csatornavizsgáló kamerával?

A felvételen nem elvont mérési érték jelenik meg, hanem maga a cső belseje. Ezek azok a hibák és állapotok, amelyeket a csőkamera képén tipikusan fel lehet ismerni – és amelyekről a vizsgálat után beszélni tudunk.

  • Lerakódás és zsírréteg

    A cső falára rakódott zsír és szennyeződés jellegzetes, egyenetlen bevonatként jelenik meg, és a szelvény szűkülése is látszik.

  • Repedés és törés

    A hosszanti vagy körkörös repedés, a letört csőperem és a betört szakasz a felvételen élesen elválik az ép csőfelülettől.

  • Eltolódott illesztés

    Ahol két csőelem elmozdult egymáshoz képest, a kötésnél perem vagy rés jelenik meg. Ez akadályozza az átfolyást, és belépési pont a gyökereknek is.

  • Gyökérbenövés

    A tömítetlen kötésen benövő gyökér finom szálakból álló fonatot képez a csőben. Kertben futó régi vezetéknél ez az ismétlődő dugulás gyakori oka.

  • Deformáció és behorpadás

    A terhelés vagy talajmozgás miatt ovális alakúvá váló cső szűkebb szelvényt ad. A kamerakép a torzulás helyét és kiterjedését is megmutatja.

  • Megállt víz a szakaszon

    Ha a kamera vízben áll egy vízszintes szakasz közepén, az lejtéshibára vagy megsüllyedt csőre utal. Tisztítás ezt nem szünteti meg, csak a szakasz helyreállítása.

  • Habarcs- és betonmaradvány

    Építés vagy felújítás után a vezetékben maradt habarcs kemény szűkületet képez. A dugulás ilyenkor nem használati hiba, hanem kivitelezési maradvány.

  • Korrózió és leválás

    Öntöttvas és acél vezetéknél a rétegesen leváló korróziótermék érdes, tölcséres szűkületet hoz létre – ez jól látható jel a cső korára és állapotára.

  • Idegen tárgy

    A beszorult tárgy pontos alakja és helyzete a felvételen azonosítható, ezért előre eldönthető, hogy kiemelhető-e, vagy a szakaszt meg kell nyitni.

Kamerás vizsgálat csőtörés gyanúja esetén

A kamera a csatorna- és lefolyóvezeték törését mutatja meg: eltört, elmozdult vagy betört szakasznál a felvétel kijelöli a helyet, a KK18 fej szondája pedig a felszínen is megjelöli.

A nyomás alatti ivóvízvezeték szivárgása más eset: belülről ritkán hagy látható nyomot, és a vezeték kialakítása sokszor be sem engedi a kamerafejet. Ha elzárt csapok mellett is pörög a vízóra, a vízvezeték szivárgásának keresése más elven működő műszerekkel történik.

Hogyan történik a kamerás csatornavizsgálat?

A kamerás vizsgálatnál a hozzáférési pont megkeresése és a kamerafej kiválasztása dönti el, hogy a vezeték egyáltalán végigjárható-e – ezért ezekkel kezdünk.

  1. A hozzáférési pont kiválasztása

    A helyszínen megkeressük, honnan juthat be a kamerafej: tisztítónyílás, akna, leszerelhető lefolyócsonk vagy szifon. Ha nincs kézenfekvő pont, előre egyeztetjük, hol nyitható meg a vezeték a legkisebb beavatkozással.

  2. A megfelelő kamerafej felszerelése

    Az átmérő, az ívek és a vizsgálandó hossz alapján választunk a KK13 és a KK18 kamerafej között. Ez a lépés dönti el, hogy a vezeték végigjárható lesz-e, ezért nem kapkodjuk el.

  3. A vezeték végigjárása

    A flexibilis tolókábelt lassan vezetjük be, és folyamatosan figyeljük a képet. A méterszámláló minden megfigyelést egy távolsághoz köt, a gyanús szakaszt pedig többször, mindkét irányból átnézzük.

  4. A hibapont bemérése a felszínről

    Ha a felvételen hibát találunk, a méterszámláló megadja, milyen távol van a nyitási ponttól. A KK18 kamerafejjel végzett vizsgálatnál a fejbe integrált szonda 33 kHz, 512 Hz vagy 640 Hz jelét kereső műszerrel a pont helyét a felszínen is bemérjük és megjelöljük.

A jegyzőkönyv a vizsgált szakaszt, a talált hibákat a nyitási ponttól mért távolsággal, és a felszínen megjelölt pontot rögzíti. A bejelentéstől az átadásig tartó teljes menetet és a jegyzőkönyv tartalmát külön oldalon írtuk le.

Mit érdemes előkészíteni?

  • Ha tudja, hol van tisztítónyílás vagy akna, mutassa meg – ezzel indul a vizsgálat.
  • A vizsgált lefolyót a kiszállás előtt ne használja, hogy a szakasz ne legyen tele vízzel.
  • A mosdó, a mosógép vagy a bútor alatti csonk legyen hozzáférhető, ha ott lehet bejutni.
  • Ha van terv vagy régi számla a vezetékhálózatról, az sokat segít a szakaszok azonosításában.

Mikor érdemes kamerás csővizsgálatot kérni?

Nem minden helyzetben van szükség kamerára – de van néhány tipikus eset, amikor a vizsgálat érdemben kevesebb bontással és kevesebb próbálkozással jár, mint a nélküle meghozott döntés.

  • Ugyanott ismétlődő dugulás

    Ha a vezeték néhány hét vagy hónap után újra eldugul, a kiváltó ok a csőben maradt. Ilyenkor a kamerás vizsgálat többet ér, mint a soron következő tisztítás.

  • Lassan elfolyó víz több helyen

    Ha egyszerre több berendezés folyik el lassan, a hiba jellemzően a gyűjtővezetéken van. A kamera megmutatja, melyik szakaszon szűkül a szelvény.

  • Ingatlanvásárlás előtt

    Egy régi ház vezetékhálózatának állapota a vételi döntés része. A csatorna állapotfelmérés olyan információt ad, ami a látható helyiségekből nem derül ki.

  • Felújítás és burkolás előtt

    Az új burkolat alá kerülő vezetéket utólag sokkal drágább megnézni. Egy vizsgálat a felújítás előtt megelőzi, hogy a friss padlót kelljen megbontani.

  • Duguláselhárítás vagy javítás után

    Az ellenőrző kamerázás igazolja, hogy az átfolyás szabad, és hogy az elhárítás valóban az okot szüntette meg, nem csak a tünetet.

  • Nedvesedő fal vagy padló a vezeték közelében

    Ha a nedvesedés egy csatorna- vagy lefolyóvezeték mellett jelenik meg, a kamerás vizsgálat a vezeték felőli okot tudja megerősíteni vagy kizárni.

  • Süllyedés a kertben vagy az udvaron

    A talaj helyi megsüllyedése föld alatti vezeték törésére is utalhat. A kamerázás és a szondás helymeghatározás együtt jelöli ki, hol érdemes feltárni.

  • Dokumentált állapot vitás ügyhöz

    Társasházi egyeztetéshez vagy biztosítói kárrendezéshez a vezeték állapotát rögzíteni kell. A vizsgálatról jegyzőkönyvet állítunk ki, ami ilyenkor benyújtható.

Mi következik a vizsgálat után?

Ha a kamera konkrét hibát talált, a következő lépés a vezeték javítása a bemért ponton, célzott feltárással. Ha elég a tisztítás, az ellenőrző kamerázás igazolja, hogy az átfolyás szabad; ha a kép nem ad elegendő magyarázatot, műszeres mérést javaslunk mellé.

Gyakori kérdések a kamerás csatornavizsgálatról

A telefonos egyeztetéseken leggyakrabban ezek a kérdések kerülnek elő. Ha a sajátját nem találja köztük, hívjon – néhány mondatból kiderül, alkalmas-e a kamerázás az Ön helyzetében.

Mekkora átmérőjű csövet tudnak kamerával megvizsgálni?
A minCord XL rendszer alkalmazási tartománya 25–125 mm csőátmérő. A 18 mm-es KK18 kamerafej 40 mm-től már az íveken is átfordul, ahol pedig ez a fej nem fér el megfelelően, a mindössze 13 mm átmérőjű KK13 színes kamerafejjel dolgozunk. Azt, hogy egy adott vezeték végigjárható-e, nem csak az átmérő dönti el: a hozzáférési pont helye és az ívek száma is beleszámít, ezért a végleges választás a helyszínen történik.
Kell hozzá bontani a falat vagy a padlót?
A kamerás csatornavizsgálat a már meglévő nyitási pontokból dolgozik: tisztítónyílásból, aknából, leszerelt lefolyócsonkból vagy egy megbontott szerelvény helyéről. Éppen ez a célja – a bontás előtt derüljön ki, hol és mi a hiba. Ha a vezetékhez egyáltalán nincs hozzáférési pont, előre megbeszéljük, hol nyitható meg a legkisebb beavatkozással.
Kimutatja a kamera a csőtörést és a vízszivárgást?
Nem minden esetben. Amit a cső belsejéből látni lehet – repedést, törést, eltolódott vagy tömítetlen illesztést, deformációt –, azt a kamera megmutatja. Egy nyomás alatti ivóvízvezeték apró szivárgása vagy egy olyan hiba, amely a cső külső oldalán jelentkezik, viszont gyakran nem látszik a képen. A kamerás hibafeltárás ezért diagnosztikai módszer, nem bizonyíték: ha a helyzet úgy kívánja, műszeres csőtörés-beméréssel – akusztikus kereséssel, jelzőgázos vizsgálattal vagy hőkamerával – együtt alkalmazzuk.
Meg tudják jelölni a felszínen, hol van a hiba?
A KK18 kamerafejjel igen: a fejbe integrált helymeghatározó szonda 33 kHz, 512 Hz és 640 Hz frekvencián ad jelet, amit a felszínről kereső műszerrel bemérünk. A tolókábel méterszámlálója közben megmutatja, milyen távol van a hibapont a nyitási ponttól. A két adat együtt adja meg, hol érdemes feltárni, így a bontás egy körülhatárolt felületre szorítkozhat.
Meddig tart egy kamerás csővizsgálat?
A vizsgálat hosszát a vezetékszakasz hossza, az ívek száma és a hozzáférés módja határozza meg. Egy jól elérhető szakasz átnézése rövid munka, de ha a nyitási pontot elő kell készíteni, vagy több ágat kell végigjárni, több időt kell rá szánni. Pontos időigényt a helyszín ismerete nélkül nem ígérünk – a telefonos egyeztetésen elmondjuk, mire számíthat.
Duguláselhárítás után érdemes kamerázni?
Gyakran igen. Ha a dugulás ugyanazon a helyen újra és újra visszatér, az arra utal, hogy a szűkület oka a vezetékben maradt: lerakódás, deformáció, eltolódott illesztés vagy egy beszorult idegen tárgy. A kamerázás megmutatja, hogy az elhárítás után valóban szabad-e az átfolyás, és hogy a kiváltó ok megszűnt-e.
Mibe kerül a kamerás csatornavizsgálat?
Egyedi ajánlat alapján: a díjat a vizsgált szakasz hossza, a hozzáférés módja és az alakítja, hogy a kamerázás mellé kell-e más vizsgálat is.

Kapcsolódó oldalak

A kamerás vizsgálat előtti és utáni lépésekről ezeken az oldalakon olvashat részletesen.

Nézzünk bele a vezetékbe, mielőtt bontásra kerül a sor

Mondja el, hol és milyen gyakran dugul a vezeték, és hol van hozzáférési pont – ebből megmondjuk, célravezető-e a kamerázás, és melyik kamerafejjel dolgozunk.
+36 70 570 7453Visszahívást kérek
  • Bemérés és javítás egy kézben
  • 1 hónapos bemérési garancia
  • Jegyzőkönyv és számla a munkáról
Hívás mostVisszahívást kérek