Sewer Cleaning Kft.Műszeres csőtörés-bemérés
Hívás

Hol szivárog a vezeték?

Vízvezeték szivárgás keresés műszeres beméréssel

Van, amikor már nem az a kérdés, hogy szivárog-e a vízvezeték, hanem hogy hol. A hálózat vizet veszít, a nyom valahol megjelenik a falon vagy a padlón – a vezeték viszont takarásban fut, és a burkolat nem mutatja meg, melyik szakasza sérült. A vízvezeték szivárgásának keresése erre az egyetlen kérdésre válaszol: hol nyitható meg a szerkezet úgy, hogy a hiba valóban ott legyen.

A vízvezeték hiba helyének meghatározása méréssel történik, nem próbálgatással. A vízvezeték hibakeresés a hálózat felől indul: a rendszert szakaszokra bontjuk, felvesszük a vezeték nyomvonalát, és a szóba jövő sávon dolgozunk műszerrel – így a feltárás a lehető legkisebb felületen indulhat. A vizsgálatot Budapesten és Pest vármegyében vállaljuk, lakásban, családi házban és üzleti ingatlanban.

+36 70 570 7453Visszahívást kérek
Szakember nyitott fali szerelőnyílásnál elzárja a vízvezeték sarokszelepét, közben a csővégre csatlakoztatott nyomásmérőt figyeli

Miből látszik, hogy valahol szivárog a vízvezeték?

A nyomás alatti ivóvízhálózat többféleképpen jelzi, hogy víz hagyja el a rendszert, és a jelek egy része magukon a csapolási pontokon érzékelhető. Egyik sem bizonyít önmagában csőhibát – mindegyiknek lehet más magyarázata is –, de bármelyik elég ahhoz, hogy a vizsgálat indokolt legyen.

  • Kisebb víznyomás egy csapolási ponton

    Egy csapnál vagy a zuhanynál érezhetően gyengébb a vízsugár, miközben a többi helyen nem változott semmi. A hálózatból kilépő víz a nyomást is elviszi, ezért érdemes megfigyelni, melyik ág érintett.

  • Langyos víz a hidegvizes ágon

    A hidegvíz tartósan langyosan folyik, pedig a csap sokáig nyitva volt. Ez arra utalhat, hogy a két vezeték között valahol hőátadás történik – ennek egyik lehetséges oka a melegvizes ág hibája.

  • Halk, folyamatos folyás hangja

    Csendben – jellemzően éjszaka – sziszegés vagy folyó víz hangja szűrődik ki a fal mögül, zárt csapok mellett. A hang irányából nem következik a hiba helye: a cső maga is messzire vezeti a jelet.

  • Meleg padlósáv vagy párásodó felület

    Ha a melegvizes ág veszít, a padló vagy a falfelület egy sávban melegebb lehet a környezeténél, és a felület párásodik. Ez a jel a keresést eleve a melegvizes vezetékre szűkíti.

  • Süppedő talaj a bekötővezeték mentén

    A mérőakna és az épület közötti szakasznál nincs nedves fal: a víz a talajban szivárog el. Feltűnően puha, süppedő vagy szokatlanul zöld folt jelenik meg a kertben, a járda vagy a kocsibeálló mellett.

  • Elzárt főcsap mellett is mozdul a mérő

    Ez az a jel, amely közvetlenül a hálózat állapotáról szól, ezért szokás vele kezdeni. Hogy pontosan mit lehet belőle kiolvasni – és mit nem –, a következő szakaszban szedtük szét.

Ha a tünet nem ez, hanem az ismeretlen eredetű vízfogyasztás vagy egy nyirkos falszakasz, a kiindulás máshol van: a lassan kialakuló, alig észrevehető szivárgás tünetlistáját és a nedvesedés formáit a rejtett csőhiba jeleinél szedtük össze.

A tünetek időrendje legalább annyit elmond, mint a helyük. Mondja el telefonon, mióta tart, erősödik-e, és változik-e a vízhasználattal – ebből már a kiszállás előtt kirajzolódik, melyik ágon érdemes kezdeni a mérést.

Mit jelent, ha a vízóra vízhasználat nélkül is mozog?

A mérő mozgása zárt csapok mellett kézzelfogható visszajelzés: a hálózaton eltűnik valamennyi víz. A keresés szempontjából viszont az számít, hogy ez a visszajelzés pontosan mit szűkít le – és mit hagy nyitva.

Amit megmond: a veszteség a vízóra utáni szakaszon, tehát az ingatlan saját vezetékhálózatán keletkezik, és az érintett ág nyomás alatt van. Ez a keresés kezdőpontját is kijelöli – a mérőaknától indulunk az épület felé, és a bekötővezetéket a lakáson belüli ágaktól elkülönítve vizsgáljuk.

Amit nem mond meg: hol van a hiba. A mérő a teljes hálózaton eltűnő vizet összegzi, tehát a mérőállás a rejtett vízveszteség mértékéről ad felvilágosítást, nem a helyéről. Szintén nem jelenik meg rajta a zárt fűtési rendszer vesztesége és a csatornavezeték hibája: egyik sem a vízóra után áramló ivóvizet fogyasztja.

Amit gyakran félreértenek: az álló mérő nem igazolja, hogy a hálózat rendben van. A vízmérőnek van egy indulási érzékenységi határa, ami alatt a szerkezet meg sem mozdul – egy nagyon lassú, rejtett vízvezeték-szivárgás így észrevétlen maradhat. Ilyenkor a vizsgálatot a nyomás oldaláról indítjuk.

Ha még nem végezte el az otthoni ellenőrzést, érdemes azzal kezdeni: a forog a vízóra, de nincs vízhasználat oldalon lépésenként leírtuk, hogyan olvasható le biztonságosan a veszteség, és hogyan számítható ki az óránkénti mennyiség.

Falban lévő vízvezeték szivárgása: mit tapasztal a lakó?

A falban futó vezeték hibája jellemzően a helyiség berendezéséből válik gyanússá: a nyom olyan falszakaszon jelenik meg, amelynek túloldalán vagy közelében csapolási pont van – fürdőszoba, konyha, mosógép-csatlakozás, WC-tartály. Sokszor nem is a nedvesség az első jel, hanem a fal tövében meginduló elszíneződés vagy egy makacs, dohos szag.

A mérés szempontjából a falszakasz kedvező helyszín: a felület kívülről hozzáférhető, tehát a mérési pontok sűrűn felvehetők, és a nedves zóna körbejárható. A keresés mégsem a legnedvesebb ponton indul, hanem a vezeték nyomvonalán – és a fal két oldalát összevetve dől el, melyik helyiség felől ad a mérés értékelhető jelet.

A körülmények viszont érdemben befolyásolják az eredményt. A csempézett fürdőszobafal máshogy viselkedik, mint a festett vakolat; a beépített bútor, a gipszkarton előtétfal vagy egy szerelőnyílás nélküli aknafal elzárja a hozzáférést éppen attól a felülettől, amelyet mérni kellene. Ezért kérdezzük meg az egyeztetéskor, mi van a nedvesedő fal két oldalán, és hozzáférhető-e a felület.

Az időzítés a harmadik tényező. A falban futó vezeték hallgatózása csendet kíván, ezért irodában, üzlethelyiségben vagy forgalmas utca mentén a vizsgálatot csendesebb napszakra tesszük – ettől is függ, milyen szűk sávra tudjuk behatárolni a hibát.

Padlóban lévő vízvezeték szivárgása: melyik cső veszít?

A padlóban futó vezeték hibája a nehezebb eset, mert a rétegrend egyszerre elnyomja a szivárgás hangját és utat ad a víznek. Itt az első eldöntendő kérdés nem is a hely, hanem az, hogy melyik cső veszít – az aljzatban ugyanis nemcsak ivóvízvezeték fut.

Nyomás alatti vízvezeték vagy elvezetés?

A szétválasztás azért az első lépés, mert a háromféle cső háromféle keresést kíván. A nyomás alatti vízvezeték folyamatosan veszít: a mérő mozog, a hangjel pedig állandó. Az elvezetés ezzel szemben csak vízhasználat közben szivárog, és a vízórán egyáltalán nem jelenik meg – a nyom tehát hullámzó lehet, miközben a mérő áll. A fűtési kör pedig zárt rendszer: ott a nyomásesés a jel, nem a fogyasztás.

Ha a tünetek elvezetésre utalnak, a vezeték belülről is szemrevételezhető: kamerás csatornavizsgálattal a hibás szakasz a felvételen látszik, tehát ott nincs mit bemérni. Fűtési nyomásvesztésnél a padlófűtés szivárgás keresése a járható út, mert ott a köröket az osztón lehet szétválasztani.

Mit tesz a rétegrend a jellel és a vízzel?

Az úsztatott padló hőszigetelő rétege kettős hatású: a hangot tompítja, a víznek viszont vízszintes utat ad. Ezért jelenik meg a nyom gyakran a helyiség szélén, a szomszédos szoba lábazata mentén vagy az alsó szomszéd mennyezetén. Ragasztott burkolatnál a víz kevesebbet vándorol, de a burkolat is kevesebb jelet engedi át.

A padlónál ezért a cső útjának felderítésével kezdünk: amíg nem tudjuk, hol kanyarodik a vezeték, egy mérési találat több cső közül bármelyikhez tartozhat. A burkolat típusa – csempe, laminált padló, parketta, öntött aljzat – pedig azt szabja meg, melyik mérés ad itt egyáltalán értékelhető képet.

A víz elvándorlása miatt a látható nedves folt a mérés kiindulópontja, nem az eredménye: a nedves zóna kiterjedését mutatja meg, a hibapontot nem. Arról, hogy a víz milyen úton jut a felszínre, a nyom és a hibapont eltérésénél írtunk részletesen; ha pedig még az sem biztos, hogy a nedvesedés vezetékhibából származik, a falnedvesség műszeres mérése választja szét a lehetséges okokat.

A vízvezeték szivárgásának bemérése lépésenként

A vízvezeték szivárgás bemérése három kérdést válaszol meg, ebben a sorrendben: veszít-e vizet a hálózat, melyik szakaszon, és azon a szakaszon hol. Mindegyik lépés eredménye szűkíti a következőt – a sorrend felcserélése az, ami a keresést találgatássá változtatja.

1. Veszít-e vizet a hálózat?

A helyszíni felmérés a vízórával, a főelzáróval és a hozzáférhető szerelvényekkel indul. Ha a mérő mozgása igazolja a veszteséget, a következő kérdés már a szakasz. Ha a mérő áll, a hálózatot vagy annak egy leválasztott ágát nyomás alá helyezzük, és a nyomás időbeli alakulását figyeljük: így az is kimutatható, ami a mérő érzékenységi határa alatt marad. Előfordul, hogy a vizsgálat itt zárul le, más eredménnyel – a hálózat nem veszít vizet, a nedvesség forrása tehát máshol van. Ezt is kimondjuk.

2. Melyik vezetékszakaszon?

A hálózatot elzárásokkal részekre bontjuk, és megfigyeljük, melyik ág lezárása után áll meg a veszteség. Így válik szét a mérő és az épület közötti bekötővezeték, az épületen belüli fővezeték és a lakáson belüli ágak, valamint a hideg- és a melegvizes vezeték. Társasházban ez a lépés a felszálló vezeték és a lakás saját ága között húz határt. A szűkítés itt a legértékesebb: a műszeres keresés ezután már csak a megmaradt sávon dolgozik.

3. A szakaszon belül hol?

Következik a nyomvonal felvétele – hol fut a vezeték a falban, a padlóban vagy a talajban –, majd a nyomvonal mentén a sűrű mérési pontháló. A találatot, ha a körülmények engedik, más elven működő műszerrel is visszaellenőrizzük – egyetlen jelre nem szívesen alapozunk feltárást. A szakasz zárásaként a felületen megjelöljük, hol javasoljuk a megnyitást, és hogy ez a jelölés mekkora szórással értendő.

Hogy egy mérés miként jut el a nagyobb szakasztól a néhány deciméteres sávig, és mi a menet akkor, ha egy műszer nem ad használható jelet, a műszeres bemérés szűkítési lépései között olvasható. Arról, hogy a kiszállás napján mi történik és mit érdemes előkészíteni, a vizsgálat menete oldalon olvashat.

Melyik módszer jön szóba az adott helyszínen?

Egyetlen eljárás sem működik minden helyszínen egyformán jól. Hogy melyikkel indulunk, az a vezeték anyagán és fekvésén, a köréje épült szerkezeten, a veszteség nagyságán és a környezet zajszintjén fordul meg – ezért a döntés a helyszíni felmérés után születik, és menet közben is változhat.

  • Csendes helyszín, hozzáférhető nyomvonal: hallgatózással indulunk, mert a szivárgás saját hangja ilyen körülmények között szűkíti a legkisebb sávra a keresést.

  • Vastag aljzat, burkolat, föld alatti szakasz: ahol a hallgatózás nem ad értékelhető képet, a jelzőgázos bemérés következik a leürített csőszakaszon.

  • Melegvizes ág gyanúja: a felületi hőmérséklet-különbség jó nyomot ad a további méréshez. A hőkép lehetőségeit és vakfoltjait a hőkamerás csőtörésvizsgálat oldalon szedtük össze.

  • Kiterjedt nedves zóna, bizonytalan ok: a falnedvesség-mérés a terület kiterjedését és a mérés irányát adja meg, és elválasztja a vezetékhibát a többi lehetséges októl.

Az eljárások egymás mellé állítva – alkalmazási feltétel, eredmény, korlát – a módszerek összevetésében szerepelnek, a behatárolás szórását befolyásoló körülmények pedig a bemérés pontosságáról szóló szakaszban. Arra egyik eljárásnál sem vállalunk garanciát, hogy minden helyszínen eredményt ad – ha a felmérés után kiderül, hogy valamelyik itt nem használható, azt megmondjuk.

Bemérés, behatárolás, feltárás, javítás: négy külön szakasz

A „bontás nélküli szivárgáskeresés” a folyamat első felére vonatkozik: amíg a keresés tart, semmit nem kell megnyitni. A javításról ugyanez nem állítható, mert a szivárgó csőhöz fizikailag hozzá kell jutni. A mérés a megnyitandó felület helyét és méretét befolyásolja – minél szűkebb a behatárolt sáv, annál kevesebb bontással jár a hozzáférés.

  1. 1

    Műszeres bemérés

    A műszereket kívülről vezetjük a nyomvonal mentén, a szerelvényeket és a mérőaknát is mérési pontként használva. A szerkezethez ilyenkor nem nyúlunk hozzá.

  2. 2

    A hibás terület behatárolása

    Az eredmény egy megjelölt felület és egy kimondott bizonytalanság: mekkora sávon belül várható a hiba, és mi az, ami a helyszínen nem volt kimutatható.

  3. 3

    Célzott feltárás

    A megnyitás a jelölt sávon belül marad, és a terjedelméről előre megállapodunk – bontott felület mellett senkinek nem kell döntenie.

  4. 4

    A vezeték javítása

    A feltárt cső állapota mondja meg, elég-e a hibás rész megszakítása és egy szakszerű kötés, vagy jobban jár a szakasz cseréjével.

Hogy a pontos bemérés mennyivel csökkenti a megbontott felületet, és miért terjed lépésenként a feltárás mérés nélkül, azt a felesleges bontás elkerülésénél fejtettük ki. A vizsgálat díját befolyásoló tényezők a vízszivárgás bemérés árai oldalon szerepelnek.

Mi következik a hiba helyének meghatározása után?

A bemérés lezárásakor a helyszínen átbeszéljük, mit mértünk és mennyire biztos az eredmény. Ezután háromféle irány következhet – melyik, azt a mérés eredménye dönti el, nem az előzetes elképzelés.

A hiba helye behatárolható: a megjelölt felületen célzott feltárás következik, majd a vezeték javítása vagy az érintett szakasz kiváltása. Hogy a megnyitástól a helyreállításig mi következik, a csőtörés elhárítása és javítása oldalon van végigvezetve.

A hálózat nem veszít vizet: ilyenkor a nedvesedés oka máshol van, és a következő lépés sem csőjavítás. Elmondjuk, mit mutatott a mérés, és mi indokolt helyette – ez is használható válasz, csak éppen nem a vezetékről szól.

A mérés nem ad egyértelmű pontot: ez is előfordul. Ilyenkor elmondjuk, mi lenne a következő próbálkozás, mit kellene hozzá előkészíteni, és hol az a határ, ameddig ezen a helyszínen el lehet jutni. Találomra nem jelölünk meg bontási helyet.

Egy szolgáltató, egy felelős

Bemérés és javítás egy kézben

A vezetékkeresésnél ennek külön súlya van, mert a mérés eredménye nem csak egy jelölés a falon: hozzátartozik az is, melyik ágon van a veszteség, merre fut a cső, melyik mérés erősítette meg a pontot, és mekkora a bizonytalanság. A jelölés mellé tehát nem kell külön átadni semmit: ugyanaz a csapat nyitja meg a szerkezetet, amelyik a mérést végezte.

Nemcsak bemérjük, meg is javítjuk a hibát. A műszeres vizsgálat során szerzett információkat közvetlenül a javítást végző szakemberünk kapja meg, ezért a feltárt hibapont azonosítása nem vész el két külön szolgáltató között. Ez csökkenti a félreértés, a téves helyen végzett bontás és a szükségtelen károkozás kockázatát. Az ügyfélnek nem kell külön szakembert keresnie a hiba elhárításához.

Jegyzőkönyv a vízvezeték beméréséről

A bemérés és a munka befejezése után részletes jegyzőkönyvet és számlát állítunk ki, amelyek a biztosítóhoz benyújthatók a kárrendezés során. A költségek térítésének feltételeiről és mértékéről az ügyfél biztosítási szerződése alapján az adott biztosító dönt.

A jegyzőkönyv tételes tartalmát – a vizsgált szakaszoktól a bemért hibapontig – a vizsgálat menete oldalon soroljuk fel.

Gyakori kérdések a vízvezeték szivárgás kereséséről

Ezek a kérdések kerülnek elő leggyakrabban, amikor a szivárgás ténye már ismert, a helye viszont nem. Ha a saját kérdése nincs köztük, hívjon – a tünetek alapján megmondjuk, mi jön szóba.

Honnan derül ki, hogy a hideg- vagy a melegvizes vezeték szivárog?
A két ág külön elzárható, ezért a szétválasztás magával a szakaszolással történik: ha a melegvizes ág lezárása után megáll a veszteség, nem a hidegvizes vezetéket kell keresni. A melegvizes ág ezen túl más nyomokat is ad – egy szakaszon melegebb padló vagy falfelület, langyos hidegvíz a csapnál, folyamatosan dolgozó cirkuláció. A hidegvizes vezetéknél ezek a jelek hiányoznak, ott a hangjel és a nyomástartás értékelése vezet előre.
A vízóra előtti szakaszon is keresik a szivárgást?
A vízóra egyben felelősségi határ is: a mérő előtti szakasz a szolgáltató hálózatához tartozik, az utána következő vezeték a fogyasztóé. A mérőn megjelenő veszteség ezért a mérő utáni szakaszon keletkezik – a keresés is ott indul, a mérőaknától az épület felé. Ha a vizsgálat alapján a hiba a szolgáltatói szakaszon valószínű, ezt megmondjuk, mert akkor a bejelentés a szolgáltató felé a következő lépés, nem a feltárás.
Csak időnként jelentkezik a nedvesedés – így is bemérhető a hiba?
Bemérhető, de az időzítés ilyenkor a vizsgálat része. Van olyan szivárgás, amely csak akkor ad jelet, ha az adott ágon éppen nyomás vagy áramlás van: például egy ritkán használt vezetékszakaszon vagy időprogramos cirkulációnál. Ezért kérdezzük meg, mikor jelentkezik a tünet, és a mérést ehhez igazítjuk – szükség esetén a szakasz nyomás alá helyezésével hozzuk elő a jelet.
Társasházi lakásban a szomszédnál is mérni kell?
Nem mindig, de előfordul. Ha a gyanú a lakáson belüli ágra esik, a mérés a lakásban elvégezhető. Ha viszont a felszálló vezeték vagy az alapvezeték érintett, a szakaszolás és a mérési pontok összevetése közös területen – pincében, gépészeti aknában – vagy a szomszédos lakásban végezhető el. Ezt előre jelezzük, mert a hozzáférés egyeztetést kíván: enélkül a vizsgálat a lakás határánál megállna, és nem tudná kizárni a közös vezetékszakaszt.
Ha több helyen nedvesedik, több szivárgás is lehet?
Lehet, és ezt a mérés során nem zárjuk ki előre. A gyakoribb eset az, hogy egyetlen hibapontból kiinduló víz több helyen jut a felszínre. Előfordul viszont – jellemzően elöregedett hálózatnál vagy korábbi szerelés után –, hogy tényleg két vezetékszakasz veszít vizet. A szakaszolás erre is válaszol: ha egy ág lezárása után a veszteség csak részben áll meg, az egynél több hibapontra utal. Ilyenkor a beméréseket sorban végezzük el, és a feltárás is szakaszonként történik.

Kapcsolódó oldalak

Az egyes eljárásokról, a javítás lépéseiről és a szervezési kérdésekről saját oldalak szólnak.

Keressük meg, hol szivárog a vezeték

Mondja el, mit tapasztal és mióta: mit mutat a vízóra, melyik felületen jelent meg a nyom, és milyen helyiség van a közelében. Ebből meg tudjuk mondani, milyen vizsgálattal indulnánk, mennyi időt vesz igénybe, és mit érdemes a kiszállásra előkészíteni.
+36 70 570 7453Visszahívást kérek
  • Bemérés és javítás egy kézben
  • 1 hónapos bemérési garancia
  • Jegyzőkönyv és számla a munkáról
Hívás mostVisszahívást kérek