Megoldások
Több lakásban egyszerre jelentkezik beázás: lehet csőtörés a közös vezetéken?
Ha egy társasházban egyszerre több lakásban jelenik meg beázás, kézenfekvő a közös vezetékre gondolni. A több lakást érintő nedvesség azonban egy lakáson belüli hibából is eredhet, amely a födémen és a falakon át terjed. Leírjuk, hogyan különíthető el a közös vízellátó vezeték, a szennyvíz-ejtővezeték és a lakáson belüli hiba, és miért kell a vizsgálatot közösen megszervezni.
Közzétéve: · Sewer Cleaning Kft.
Mit árul el, mely lakásokban jelenik meg a víz?
Társasházi csőtörés gyanújánál az első támpont az, hogy mely lakásokban jelenik meg a víz, és hogyan helyezkednek el egymáshoz képest. Ha a beázás egymás alatti lakásokban, nagyjából ugyanazon a falszakaszon vagy egy közös akna közelében jelentkezik, egy függőleges vezeték – felszálló, ejtővezeték – vagy egy felső lakás lefelé terjedő hibája a valószínűbb.
A víz jellemzően lefelé halad, ezért a forrás gyakran a legfelső érintett lakásban vagy afölött van. A födémben és a padlórétegekben azonban oldalra is terjedhet, így egy szomszédos lakásban is megjelenhet. Ha a nedvesség egy szinten, egymás melletti lakásokban jelentkezik, az érintett szinten futó vezetékszakasz – például egy közös falban vagy a padlóban futó cső – lehet a forrás, de az is előfordulhat, hogy egy lakás hibájából a víz a szerkezetben oldalirányban terjed át a szomszédba.
Közös vízvezeték, ejtővezeték vagy lakáson belüli hiba?
A ház közös vezetékei és a lakások saját vezetékei más időben adnak vizet. Ez a különbség segít a lehetséges forrásokat elkülöníteni:
Közös vízellátó vezeték (felszálló, strang)
- Mikor ad vizet?
- Folyamatosan: a felszálló vezeték állandóan nyomás alatt áll, ezért a szivárgása napszaktól és vízhasználattól függetlenül ad vizet.
- Mire utalhat?
- A nedvesség egymás alatti lakásokban, a felszálló nyomvonala vagy a közös akna mentén jelenik meg. Mivel a felszálló jellemzően a lakásmérők előtt van, a lakások mérői ilyenkor nem feltétlenül mozognak.
Szennyvíz-ejtővezeték
- Mikor ad vizet?
- A hozzá csatlakozó lakások vízhasználatakor: amikor valaki zuhanyozik, mos vagy lehúzza a WC-t.
- Mire utalhat?
- A beázás a szokásos napszakokhoz – reggelhez, estéhez – igazodik, és szag vagy elszíneződés is kísérheti.
Belső esővíz-lefolyó
- Mikor ad vizet?
- Csak eső vagy hóolvadás idején, ha a tető vizét a házon belül futó lefolyó vezeti le.
- Mire utalhat?
- A nedvesség az időjáráshoz kötődik, nem a lakók vízhasználatához.
Központi fűtés felszálló vezetéke
- Mikor ad vizet?
- Ha a rendszer vízzel feltöltött, a sérült fűtésvezeték fűtési idényen kívül is szivároghat. A működés, a hőmérséklet és a nyomásváltozás befolyásolhatja a jelenséget.
- Mire utalhat?
- A nedvesség a fűtési felszálló vagy a radiátorbekötések nyomvonalán jelenhet meg, fűtés közben erősödhet, a nedves felület langyos lehet, és a fűtési rendszer nyomása eshet. Ha fűtésen kívül enyhül, az még nem zárja ki a fűtésvezetéket.
Egy lakáson belüli hiba
- Mikor ad vizet?
- A forrás lakásának vízhasználatakor, vagy nyomás alatti vezetéknél folyamatosan.
- Mire utalhat?
- A víz a födémen és a falakon át több lakásba is lejut. A forrás lakásának mérője vízhasználat nélkül mozoghat, vagy a beázás az ő vízhasználatához kötődik.
A belső esővíz-lefolyó esetét – amikor egy vezeték csak esőben okoz nedvességet – az esőhöz kötött falvizesedésről szóló írás tárgyalja részletesebben.
Miért nem bizonyít a több beázás közös hibát?
Hogy több lakásban is nedves a fal vagy a mennyezet, önmagában nem bizonyítja a közös vízvezeték szivárgását. Egy felső lakás padló alatti hibája a födémen át két vagy három lakást is érinthet, és a víz útja a szerkezetben nem feltétlenül egyenes.
Előfordulhat az is, hogy két lakásban egymástól függetlenül, más okból jelenik meg a nedvesség. Azonos kialakítású lakásokban például a páralecsapódás vagy egy közös homlokzati hiba egyszerre több helyen okozhat nedves foltot, vezetékhiba nélkül. Ezért a vizsgálat előbb azt tisztázza, melyik rendszer ad vizet, és csak utána azt, hol.
Egyeztetés a közös képviselővel és a lakókkal
A közös vezeték vizsgálata nem egyetlen lakó ügye. A felszálló vagy az ejtővezeték szakaszolásához a ház egy részének vízellátását rövid időre le kell zárni, a mérési pontokhoz pedig több lakásba és a közös terekbe – aknába, pincébe – is be kell jutni. Ezt a közös képviselő tudja összehangolni.
Az egyeztetés a megfigyelések szempontjából is fontos. Egy-egy lakó csak a saját nyomát látja; az időrend és a minta akkor áll össze, ha az érintett lakások megfigyelései egy helyre kerülnek. Ilyenkor derül ki, hogy a beázás egy lakás vízhasználatához kötődik-e, vagy a háztól független, folyamatos utánpótlás.
Felelősség és biztosítás
Hogy a vizsgálat és a javítás költségét ki viseli, és mit térít egy biztosító, az a társasház alapító okiratától, szervezeti és működési szabályzatától, a hiba pontos helyétől és az egyes biztosítási szerződésektől függ. Erre általános szabály nem adható; a vizsgálat feladata, hogy a hiba helyét és a megfigyelt körülményeket rögzítse, amire a döntés épülhet.
Mit jegyezzenek fel az érintett lakók?
Az alábbiakhoz nem kell semmit megbontani, és mindegyik lakó a saját lakásában végezheti el.
Időpontok és fényképek lakásonként
Minden érintett lakó jegyezze fel, mikor vette észre a nyomot, mikor erősödik, és mikor szárad – dátummal ellátott fényképekkel, ugyanabból a nézőpontból.
A lakásmérők állása vízhasználat nélkül
Az érintett és a fölöttük lévő lakások olvassák le a saját mérőjüket egy vízhasználat nélküli időszak elején és végén.
Kötődik-e a beázás valamilyen vízhasználathoz
Erősödik-e a nyom reggel, este, egy zuhanyzás, mosás vagy WC-használat után, illetve eső után vagy fűtéskor.
Szag, szín, hőmérséklet
Érezhető-e szennyvízszag, sárgás-barnás-e az elszíneződés, langyos-e a nedves felület. Ezek a vízellátó vezeték, az ejtővezeték és a fűtés elkülönítésében segítenek.
Írásban a közös képviselőnek
Az összegyűjtött megfigyeléseket érdemes egy helyen, írásban eljuttatni a közös képviselőhöz, hogy a vizsgálatot egy időrend alapján lehessen megszervezni.
Amit ne tegyen
- Ne bontson meg közös falat, aknafedést vagy burkolatot a vezeték keresése miatt.
- A felszálló vagy a ház közös elzáróját csak a közös képviselővel egyeztetve, vagy közvetlen veszély esetén zárja el, mert az a többi lakást is vízellátás nélkül hagyja.
- Aktív beázásnál ne végezzen vízpróbát a saját lakásában sem: a vizsgálatig kerülje az érintett helyiség vízhasználatát.
- Ha a víz elektromos szerelvény közelében jelenik meg, ne érjen hozzá, kapcsolja le az áramkört, és hívjon villanyszerelőt.
Hogyan szűkíthető le, hol a hiba?
A vizsgálat sorrendje a mintázatból következik. Először azt kell eldönteni, melyik rendszer ad vizet: a vízellátó vezeték, az ejtővezeték, a fűtés vagy egy lakás saját hálózata. Ehhez a lakásmérők, a ház mérője és a beázás időzítése adja a kiindulást.
Ha folyamatos utánpótlásra és a felszállóra utal
A strangvezeték csőtörés bemérése szakaszolással kezdődik: a felszálló egy-egy szakaszát leválasztva kiderül, melyik veszít vizet, majd a gyanús szakaszon a hozzáférhető pontokon műszerrel szűkítjük a hiba helyét. A társasházi hozzáférésről és egyeztetésről a budapesti társasházi bemérés leírása szól.
Ha a beázás a lakók vízhasználatához kötődik
Az ejtővezeték és a lakások lefolyó csatlakozásai kerülnek előtérbe. Ahol van nyitási pont, a lefolyóvezeték belseje kamerás csatornavizsgálattal mérhető fel.
Ha egy lakás mérője mozog vízhasználat nélkül
A keresés az adott lakás hálózatával kezdődik; ha ott igazolódik a hiba, a közös vezeték vizsgálatára nem feltétlenül van szükség.
Hogy egy másik lakásban jelentkező vizesedés vizsgálata hogyan indul, és miért kell a közös vezetékeket is számba venni, egy elvégzett munkánk mutatja be: az alsó szomszédnál jelentkező vizesedés bemérése Óbudán.
Ha a vizsgálat behatárolja a hibát, a feltárás a megjelölt helyen, a lehető legkisebb felületen történhet. A csőtörés bemérés szolgáltatás bemutatása leírja, mi következik ezután.
Mit érdemes összegyűjteni a közös képviselőnek?
- Mely lakásokban, mely helyiségekben és milyen magasságban jelent meg a nedvesség – emelet és fekvés szerint.
- Mikor jelent meg, és erősödik-e napszakhoz, vízhasználathoz, esőhöz vagy fűtéshez kötve.
- Mozognak-e a lakásmérők vízhasználat nélkül, és melyik lakásban.
- Hol futnak a ház felszálló és ejtővezetékei, hol vannak a közös aknák és elzárók.
- Volt-e korábban javítás a közös vezetékeken vagy az érintett lakásokban.
- Hozzáférhető-e a vizsgálat idejére minden érintett lakás és a közös terek.
Ezek alapján már a telefonos egyeztetésnél látszik, melyik rendszer és melyik lakások felől érdemes kezdeni.
További, konkrét tünetekből kiinduló írások a Megoldások oldalon.