Eső után vizesedik a fal: beázás vagy vízvezetékhiba?

Ha eső után nedves folt jelenik meg a belső falon, a víz útja a folt helyéből sejthető, de nem dönthető el. Az alábbi útvonalak a leggyakoribbak, és mindegyik más szakembert kíván.

• Tető és tetőáttörések

  Jellemző nyom

  A legfelső szinten, a mennyezeten vagy a fal felső részén, gyakran a kémény, egy tetőablak vagy más tetőáttörés közelében.

  Kinek a szakterülete?

  Tetőfedő.

• Eresz, ereszcsatorna, lefolyócső

  Jellemző nyom

  Az eldugult vagy túlfolyó ereszcsatornából, a sérült lefolyócső mentén a víz a homlokzatra folyik. A folt a csatorna vonalában, a fal felső részén vagy a lefolyócső mellett jelentkezik.

  Kinek a szakterülete?

  Bádogos.

• Homlokzat

  Jellemző nyom

  A repedt vakolat, a sérült lábazat vagy egy hiányos párkányfedés mellett a falazat a ferdén verő esőt felszívja. A folt jellemzően az időjárásnak leginkább kitett falon jelenik meg.

  Kinek a szakterülete?

  Kőműves, homlokzatfelújító.

• A nyílászárók környezete

  Jellemző nyom

  A nyílászáró és a fal közötti csatlakozás, a külső párkány lejtése vagy tömítése. A folt az ablak alatti sarokban, a káva mellett vagy a könyöklő alatt látszik.

  Kinek a szakterülete?

  Nyílászáró-szerelő, kőműves.

• Lábazat és épületszigetelés

  Jellemző nyom

  Ha a csapadékvíz a lábazat mellett gyűlik össze, és a szigetelés hiányos, a víz a pince vagy a földszint falának alsó részén jelenik meg.

  Kinek a szakterülete?

  Épületszigetelő.

Lapostetőnél, tetőteraszon vagy erkélynél a víz a vízszigetelés hibáján át is bejuthat, és a folt az alatta lévő helyiség mennyezetén vagy falán jelenik meg.

A beázás már eső közben, de később is jelentkezhet: az időzítés a víz útjától és az épület szerkezetétől függ. A falazat és a födém előbb felszívja a vizet, a víz a rétegek között vándorol, és csak akkor jelenik meg a belső felületen, amikor az anyag már telítődött. Ezért a falvizesedés nagy eső után gyakran órákkal, tartós csapadék után akár napokkal később látszik, és sokszor napokig vagy hetekig szárad.

A kiszáradás ideje a fal anyagától, vastagságától, az átázás mértékétől, a hőmérséklettől és a szellőzéstől függ. A tartós nedvesség önmagában nem bizonyít folyamatos vízutánpótlást. A száraz időben növekvő vagy újra megjelenő folt viszont további vizsgálatot indokolhat.

A tetőn bejutó víz a födémen vagy a szigetelésen szét is terülhet, ezért a folt nem feltétlenül a bejutás pontja alatt van. A szél iránya is számít: a ferdén verő eső más falat ér, mint a csendes eső, így ugyanaz a fal nem minden esőre reagál.

Mindebből az következik, hogy egy-egy eső és egy-egy folt összepárosítása félrevezethet. Hogy honnan jön a víz a falban, azt több esemény összevetése valószínűsíti, nem egyetlen megfigyelés.

Beázás vagy csőtörés – a kérdést az esővel való egybeesés nem dönti el. Egy csapadékos időszakban egy közben kialakult vezetékhiba is ugyanúgy megjelenhet, a beázás pedig egy meglévő szivárgás nyomát is felerősítheti. A vezetékhiba gyanúja erősödik, ha

• a folt száraz időben is nő, vagy kiszáradás után eső nélkül újra megjelenik;
• a vízmérő vízhasználat nélkül, száraz időben is mozog;
• a folt belső falon, alsóbb szinten van, ahol fölötte nincs tető vagy kültéri felület;
• a folt egy csapolási pont vagy egy ismert vezetéknyomvonal közelében jelentkezik.

Az alábbiak mind a földről vagy a lakásból végezhetők, létra, tetőre mászás és bontás nélkül.

1. 1

   Vezessen esőnaplót

   Mikor esett, mennyi ideig, kísérte-e erős szél; mikor jelent meg a folt, és mennyi idő alatt száradt fel. Több eső összevetése többet mond egyetlen alkalomnál.

2. 2

   Jelölje meg és fényképezze a foltot

   Puha ceruzával jelölje meg a nedves terület szélét, és fényképezze le ugyanonnan eső után és száraz időben is.

3. 3

   Nézze meg az ereszt és a homlokzatot a földről

   Esőben, biztonságos helyről nézze meg, túlfolyik-e az ereszcsatorna, folyik-e víz a homlokzaton, kiömlik-e a víz a lefolyócső tövénél.

4. 4

   Nézze meg belülről a nyílászáró környékét

   Nedves-e a káva, a könyöklő alatti rész vagy az ablak alatti sarok; látszik-e a tömítésen rés vagy elszíneződés.

5. 5

   Figyelje, kiszárad-e száraz időben

   Jegyezze fel, hogyan változik a folt a száraz napokban: zsugorodik, változatlan marad, nő, vagy kiszáradás után újra megjelenik. Ez utóbbi kettő további vizsgálatot indokolhat.

6. 6

   Ellenőrizze a vízmérőt száraz időben is

   Ha vízhasználat nélkül is mozog, a lakás vezetékében is távozik víz. Az otthoni vízóra-ellenőrzés lépései néhány perc alatt elvégezhetők.

A megfigyelés időrendet és mintázatot ad, de a forrást nem jelöli ki. Egy esőhöz kötődő folt mögött egyszerre több hiba is lehet, és az is előfordul, hogy a tetőről bejutó víz egy vezeték mentén halad tovább, ezért a nyom a vezetékre terelheti a gyanút.

Ha a kép nem egyértelmű, az segít, ha a fal nedvességét eső után és száraz időben is megmérik. Az ismételt falnedvesség-mérés megmutatja a nedves terület kiterjedését és változását, és segít eldönteni, merre érdemes tovább vizsgálódni. Az ok elkülönítéséhez a körülmények vizsgálata és további mérések is szükségesek lehetnek.

A tető, az eresz és a homlokzat javítása az adott szakma feladata, ezt a szivárgáskeresés nem helyettesíti. Ha a vizsgálat alapján a nedvesség csapadékból származhat, ezt jelezzük, és azt is elmondjuk, melyik szakemberhez érdemes fordulni. Ha viszont vezetékhiba igazolódik, a bemérés, a feltárás és a javítás egy kézben maradhat; a csőtörés bemérés szolgáltatásunk bemutatása ezt foglalja össze.