Csőtörés fagy után: mire figyeljen a kültéri vízvezetéknél?

A víz megfagyáskor kitágul. Ha a csőben vagy a szerelvényben bennrekedt víz megfagy, a jég nyomása megrepesztheti a falát, szétfeszítheti egy kötését vagy kinyomhatja egy szelep tömítését. A sérülés ekkor még gyakran észrevétlen marad: a jég kitölti a rést, a víz nem áramlik, a fagyott talaj pedig elfedi a nyomot.

A csőtörés fagy után, a felengedéskor válik észlelhetővé. Amikor a jég elolvad, a hálózati nyomás alatt álló víz a repedésen át kifolyik. Ezért az elfagyott vízvezeték szivárgása jellemzően napokkal vagy hetekkel a fagy után, egy enyhébb időszakban jelentkezik: a vízmérő mozogni kezd, a fogyasztás megugrik, vagy a kertben nedves folt jelenik meg.

Az időbeli egybeesés azonban nem bizonyíték. Télen egy régóta korrodálódó cső, egy talajmozgás miatt sérült kötés vagy egy már korábban is szivárgó szakasz is ekkor kerülhet szem elé, például mert a fogyasztás egy ritkább leolvasáskor tűnik fel. Hogy a sérülést fagy okozta-e, gyakran csak a feltárás mutatja meg.

A fagynak elsősorban azok a szakaszok vannak kitéve, amelyek fűtetlen helyen vagy a talaj fagyott rétegében futnak, és amelyekből ősszel nem engedték le a vizet.

• Kerti csap és fali kifolyó

  Mi sérülhet?

  A kifolyószelep, a fagymentes kerti csap belső része, a falon kívül futó rövid csőszakasz és a tömlőcsatlakozás.

  Hogyan jelentkezhet?

  Csöpögés vagy szivárgás közvetlenül a csapnál, a falon vagy a csap alatti talajon, gyakran a csap első tavaszi használatakor.

• Öntözőrendszer

  Mi sérülhet?

  Az elosztó, a szelepek, a földbe fektetett vékony csövek és a szórófejek, ha a rendszer ősszel nem lett víztelenítve.

  Hogyan jelentkezhet?

  Sáros, nedves folt egy-egy zónában, az öntözés indításakor gyenge nyomás, vízhasználat nélkül mozgó vízmérő.

• Fűtetlen helyiség és külső fal

  Mi sérülhet?

  Garázsban, melléképületben, kerti konyhában vagy a külső falban futó csőszakasz.

  Hogyan jelentkezhet?

  Víz a melléképület padlóján, nedves falfelület, vagy egy addig száraz helyiségben megjelenő tócsa.

• A vízóraakna

  Mi sérülhet?

  A vízmérő és az elzárók, ha az akna fedése vagy hőszigetelése hiányos.

  Hogyan jelentkezhet?

  Víz az aknában olvadás után, a mérő vagy egy elzáró környékén.

• Föld alatti bekötő- vagy kerti vezeték

  Mi sérülhet?

  A fagyhatár fölött, túl sekélyen fektetett vagy kevéssé takart szakasz, például egy kerti ág vagy egy melléképülethez vezető cső.

  Hogyan jelentkezhet?

  Gyakran semmi nem látszik: a víz a talajba szivárog. Jel lehet a mozgó vízmérő, a megugrott fogyasztás vagy egy nedves, süppedő, feltűnően zöld sáv.

Ha a vizet az olvadás után a vízóraaknában veszi észre, az akna vizének lehetséges forrásait – beszivárgás, szerelvény, vezeték – külön írásunk veszi sorra: víz áll a vízóra aknájában.

Fagyos időszak után érdemes ellenőrizni a kültéri hálózatot, ha

• a vízmérő akkor is mozog, amikor senki nem használ vizet;
• a leolvasáskor a fogyasztás feltűnően nagyobb a szokásosnál;
• víz vagy jég látszik a kerti csap körül, a fal mentén vagy a csap alatti talajon;
• száraz időben is nedves, süppedő vagy sáros folt jelenik meg a kertben, a vezeték feltételezett nyomvonalán;
• a házban csökkent a víznyomás;
• olvadás után víz jelent meg a vízóraaknában vagy egy fűtetlen helyiségben.

Ezek egyike sem dönti el, hogy fagyhiba áll-e a háttérben. Egy nyitva felejtett öntözőzóna, egy lassan eresztő WC-tartály vagy a házon belüli vezeték szivárgása is ugyanígy mozgatja a mérőt. A jelek arra jók, hogy eldöntsék: kell-e keresni, és ha igen, a kültéri ágon kezdjük-e.

Az alábbiakhoz nem kell szerszám, és egyik sem jár a vezeték vagy a szerelvények megbontásával.

1. 1

   Nézze meg a vízmérőt vízhasználat nélkül

   Zárjon el minden csapot, és figyelje, mozog-e a mérő. A lépésről lépésre leírt vízóra-ellenőrzés segít elkerülni a téves leolvasást.

2. 2

   Ha a kerti ágnak külön elzárója van, zárja el

   Csak akkor, ha a szelep elérhető és könnyen jár. Ha ezután megáll a mérő, a veszteség a kerti ágon van; ha tovább mozog, máshol keresendő.

3. 3

   Nézze meg a kert felszínét

   Keresse a nedves, süppedő vagy feltűnően zöld sávot, a felszínre jutó vizet és a jeget a vezeték várható nyomvonalán. Az olvadó hó és a fagyos talaj átmenetileg mindenhol sáros lehet, ezért a felszíni nyom csak kiegészíti azt, amit a vízmérő mutat.

4. 4

   Nézze meg a kerti csapot és a fal tövét

   Csöpög-e a csap, nedves-e a fal a csap mögött és alatta, ázik-e a talaj a csap tövénél.

5. 5

   Jegyezze fel a mérőállást

   Két időpontban, vízhasználat nélküli időszak elején és végén, dátummal. Ez a bemérésnél is hasznos.

Ha a víz láthatóan, erősen folyik, ne a megfigyeléssel töltse az időt: a csőtörésnél szükséges első teendőket külön foglaltuk össze.

Bemérésre akkor van szükség, ha a vízmérő vízhasználat nélkül mozog, de a hiba sehol nem látható – vagyis ha tudjuk, hogy veszteség van, de azt nem, hol. A kerti ág elzárása ilyenkor csak azt mutatja meg, melyik ágon érdemes keresni. A föld alatti szakasznál a vizsgálat a nyomvonal felvételével kezdődik, majd a gyanús szakaszon a nyomjelző gázzal végzett bemérés vagy hallgatózás szűkíti le a hiba helyét. A fagyott, havas felszín ezt befolyásolhatja, ezért a mérés időpontját is a körülményekhez igazítjuk.

Hogy egy téli, havas és részben fagyott felszínen végzett mérés hogyan zajlik egy kerti vezetéken, azt egy elvégzett munkánk mutatja be: kerti vezeték jelzőgázos bemérése Újbudán.

A hiba helyének behatárolása után a feltárás a megjelölt helyen, kis felületen történhet, így nem kell a kertet végigásni. Hogy a kerti csőtörés bemérése és az azt követő javítás hogyan kapcsolódik egymáshoz, a szolgáltatás bemutatása foglalja össze.