Mosógép használata után nedvesedik a fal: honnan jöhet a víz?

Egy mosási program alatt a víz útja többször változik, és mindegyik szakasz más részt terhel. Ha mosás után vizes a fal, először azt érdemes megfigyelni, melyik szakaszhoz igazodik a nyom.

• Vízfelvétel

  Mi kap ilyenkor vizet?

  A sarokszelep, a bekötőcső és a gép bemeneti szelepe: a víz a hálózati nyomással áramlik be, a program elején és az öblítések előtt.

  Ha ekkor jelenik meg a víz

  A bekötőcső két végének csatlakozása, a cső sérülése vagy a gép bemeneti oldala gyanús.

• Mosás és centrifugálás

  Mi kap ilyenkor vizet?

  A víz a gép belsejében van, a gép közben rezeg és mozog.

  Ha ekkor jelenik meg a víz

  Az ajtótömítés, a gép belső tömlői vagy az adagolófiók jöhet szóba. A rezgés egy laza csatlakozást is megnyithat.

• Ürítés

  Mi kap ilyenkor vizet?

  A szivattyú rövid idő alatt nagy mennyiségű vizet nyom a lefolyótömlőn át a lefolyóba, az öblítések között és a program végén.

  Ha ekkor jelenik meg a víz

  A lefolyócsatlakozás, a szifon vagy a falban futó lefolyó gyanús. Részben eldugult lefolyónál a víz a csatlakozásnál vissza is jöhet.

• Mosások között is

  Mi kap ilyenkor vizet?

  A falban futó, állandóan nyomás alatt álló vízvezeték, és nyitott sarokszelep mellett a bekötőcső is.

  Ha ekkor jelenik meg a víz

  Ha a fal két mosás között sem szárad ki, a folyamatos forrás valószínűbb, mint a mosáshoz kötött.

A megfigyelést nehezíti, hogy a víz a falban lassan halad: a folt órákkal a mosás után is megjelenhet. Ezért nem egyetlen alkalom számít, hanem az, hogy több mosás után ugyanaz a minta ismétlődik-e.

A bekötőcső és a sarokszelep

A bekötőcső egyik vége a fali sarokszelepre, a másik a gépre csatlakozik. A tömítés kiöregedése, a menet meglazulása, a cső megtörése vagy kidörzsölődése egyaránt szivárgást okozhat. Mivel nyitott sarokszelep mellett a cső mindig nyomás alatt áll, ez a szivárgás mosások között is jelentkezhet; a gép rezgése a mosás alatt fokozhatja.

A lefolyócsatlakozás

A lefolyótömlő a falba épített lefolyócsonkba, a mosdó vagy a mosogató szifonjába csatlakozik. Ha a tömlő nincs rögzítve, a hirtelen ürítés kimozdíthatja; ha a csatlakozás nem tömít, vagy a lefolyó részben eldugult, a víz az illesztésnél kifolyik. A mosógép lefolyójának szivárgása jellemzően ürítéskor, a program végén jelentkezik, és a fal alsó részén, a padló közelében látszik. Ha a falban futó lefolyóvezeték is gyanús, és van hozzá nyitási pont, a csőkamerás vizsgálat belülről mutatja meg az illesztések állapotát.

A mosógép saját hibája

Az ajtótömítés sérülése, egy belső tömlő vagy a szivattyú szivárgása, illetve a túlfolyó adagolófiók a gép alatt hagy vizet. A nedvesség ilyenkor a padlóról indul, és onnan szívódik fel a fal aljába, ezért úgy tűnhet, mintha a mosógép mögött nedvesedne a fal.

Az épület vezetékei

A sarokszelephez a falban hidegvíz-vezeték fut, amely folyamatosan nyomás alatt áll, a falban futó lefolyóba pedig más berendezések – mosogató, mosdó – vize is folyhat. Ha a nedvesség a csatlakozások fölött, a falban magasabban is látszik, vagy a gép használatától függetlenül jelentkezik, a falban futó vízvezeték szivárgása a mosógép mellett is valószínű lehet. Ennek keresését a falban futó vízvezeték szivárgáskeresése mutatja be.

Ürítéskor rövid idő alatt sok víz halad át a lefolyón. Ha egy csatlakozás vagy a padlóban futó lefolyó nem tömít, a víz a födémbe jut, és az alsó lakásban jelenik meg, gyakran nem közvetlenül a mosógép alatt. A társasház közös ejtővezetéke is szóba jöhet: annak hibája a hozzá csatlakozó lakások vízhasználatához kötődik, tehát nem feltétlenül az Ön mosásához.

Ha mosás után beázik az alsó szomszéd, a vizsgálatig ne használja a mosógépet, és ne indítson próbamosást: minden újabb ürítés tovább áztatja a födémet. Ha a gép mellett elérhető a sarokszelep, és könnyen jár, zárja el; beszorult szelepet ne feszegessen. Az időrendet érdemes az alsó szomszéddal közösen rögzíteni. Ha a nedvesség nem a mosáshoz, hanem a zuhanyzóhoz kötődik, a zuhanyzás után jelentkező falvizesedés okairól külön írásunk szól.

Az alábbiakhoz nem kell szerszám, és egyik sem jár a gép vagy a csatlakozások szétszerelésével. Aktív beázásnál ne indítson próbamosást: ilyenkor csak a már látható nyomot jegyezze fel, és várja meg a vizsgálatot.

1. 1

   Jegyezze fel, mikor jelenik meg a nyom

   A program elején, közben, a végén vagy órákkal később – és mennyi idő alatt szárad fel. Több mosás jegyzete többet mond egyetlen alkalomnál.

2. 2

   Nézze meg, honnan indul a nedvesség

   A gép alatti padlóról, a csatlakozásoknál vagy magasabban, a falon. Ehhez a gépet nem kell elmozdítani: egy zseblámpával a gép mellől is látszik.

3. 3

   Tegyen száraz papírtörlőt a csatlakozások alá

   A sarokszelep és a lefolyócsatlakozás alá, illetve a gép elé a padlóra. A következő szokásos mosás után megmutatja, hol csöpögött víz. Ezt csak akkor tegye, ha nincs aktív beázás.

4. 4

   Zárja el a sarokszelepet a mosások között

   Ha könnyen jár. Ha így a fal két mosás között kiszárad, a bekötőcső vagy a csatlakozása gyanús; ha továbbra is nedvesedik, inkább a falban futó vezeték vagy egy másik berendezés lefolyója.

5. 5

   Nézze meg a tömlőket és az ajtótömítést

   Megtört, kidörzsölődött vagy repedt-e a bekötő- és a lefolyótömlő, és ép-e az ajtó gumitömítése. Ehhez elég a szemrevételezés.

Otthonról jól megfigyelhető, mikor és hol jelenik meg a víz, de az, hogy melyik rejtett pontból indul, rendszerint nem. A falban a víz lefelé és oldalra is vándorol, ezért egy csatlakozás fölötti folt is származhat lejjebb futó vezetékből, és fordítva.

A papírtörlő és a szemrevételezés csak a látható pontokat mutatja. Ha ezek szárazak, a fal mögött attól még lehet szivárgás; ha valamelyik nedves, nem biztos, hogy az az egyetlen forrás. A gép belső hibája és a falban futó vezeték hibája egyszerre is jelen lehet.

Ránézésre azt is nehéz eldönteni, hogy egy nedves folt aktív-e, vagy csak egy korábbi szivárgás nyoma szárad. Erre ismételt mérés ad választ.

A kettő más-más kérdésre felel. A háztartásigép-szerviz a gépet vizsgálja és javítja, a szivárgáskeresés az épület vezetékeit és szerkezetét.

Ha a vizsgálat vezetékhibát igazol, a feltárás és a javítás is ugyanannak a munkának lehet része. A csőtörés bemérésének menetét, a dokumentációt és a javítást a szolgáltatás bemutatása foglalja össze.

Érdemes vizsgálatot kérni, ha

• a fal két mosás között sem szárad ki;
• az alsó szomszéd beázást jelez;
• a nedvesség a csatlakozások fölött, a falban magasabban is megjelenik;
• penész, leváló festék vagy meglazult csempe jelent meg a gép mögött;
• elzárt sarokszelep mellett, vízhasználat nélkül is mozog a vízóra.

Ha a víz egyszer, egy kicsúszott lefolyótömlő miatt jelent meg, és a tömlő visszarögzítése után a fal kiszárad, vizsgálatra rendszerint nincs szükség.