Esettanulmány
Leolvasáskor észlelt vízveszteség: jelzőgázos bemérés kerti csapon át Budaörsön
A vízóra leolvasásakor tűnt fel a tulajdonosnak, hogy a mérő nem áll meg, pedig az ingatlanon sem szivárgást, sem nedvesedést nem talált. Egy budaörsi családi háznál jelzőgázos csőtörés-bemérést végeztünk; a jelzőgázt a kerti csapon keresztül juttattuk a vizsgált vízvezetékbe. A megbízás a bemérésre és a jegyzőkönyv elkészítésére terjedt ki; a jegyzőkönyvet a megrendelő a biztosítási ügyintézéshez használhatja fel.
Közzétéve: · Frissítve:
- Ingatlan
- Családi ház
- Helyszín
- Budaörs
- Mérési módszerek
- Jelzőgázos csőtörés-bemérés
A helyszínt a megbízó adatainak védelmében kerület, illetve település szintjén adjuk meg. A műszaki tartalom változatlan.
A vízóra leolvasásakor derült ki, hogy folyamatosan fogy a víz
A megkeresés nem beázásról vagy vízfolyásról szólt, hanem egy leolvasásról. A tulajdonos a mérőállás rögzítése közben vette észre, hogy a számlálókerék nem áll meg, holott a házban éppen semmi nem használt vizet. A vízveszteség jellemzően így kerül elő: nem a hiba mutatja meg magát, hanem a mérő jelzi, hogy a hálózatot valahol elhagyja a víz.
A megfigyelés akkor perdöntő, ha közben minden fogyasztási hely zárva van: ha a csapok, a WC-tartály és a mosógép sem vesz vizet, a hálózatba belépő víznek nincs hová mennie. Ha a mérő ilyenkor is mozog, a víz nem a fogyasztási helyeken, hanem a hálózat egy takarásban futó pontján lép ki.
Az ingatlanon ugyanakkor semmilyen látható nyom nem volt: sem vízfolyás, sem nedvesedő falszakasz, sem felpuhult, süppedő talaj. A pörgő mérő ilyenkor egyetlen dolgot bizonyít: hogy a veszteség folyamatos. Azt nem mutatja meg, hol keletkezik.
Miért volt indokolt a műszeres vizsgálat látható víznyom nélkül?
Egy családi ház vízhálózatának nagyobb része takarásban fut: aljzatban, falszerkezetben vagy a telken belül a föld alatt. A veszteséget okozó szakasz így jó eséllyel olyan helyen van, ahová nem lehet belátni, a kilépő vizet pedig a talaj vagy a padlószerkezet elvezeti, ezért a felszínen nem feltétlenül jelenik meg nyom. Látható jel nélkül nincs mit megbontani, a próbálkozásból nyitott felületek pedig helyreállítási munkát hoznak, nem eredményt.
A mérés a döntést is előkészítette: megmutatja, a hálózat melyik részén érdemes egyáltalán hozzáférést nyitni. Enélkül a javításról is csak találgatás alapján lehetne dönteni, a feleslegesen megbontott felület helyreállítása pedig a tulajdonost terheli. Ehhez tartozik a mérő utáni ágak szétválasztása is; arról, hogyan derül ki, melyik szakaszon hagyja el a víz a rendszert, a rejtett vízvezeték-szivárgás vizsgálatáról szóló oldal ír részletesen.
El kellett dönteni, melyik mérés ad használható jelet, ha a felszínen semmi nem árulkodik. A hangra épülő keresésnek az szab határt, hogy egy szűk nyíláson kilépő kevés víz alig ad zajt, a talaj és a vastag padlószerkezet pedig azt is tompítja, ami mégis keletkezik. A jelzőgázos keresés nem erre a jelre épül: a vezetékbe juttatott nyomjelző gáz a sérülésen kilép, és a takaráson át a felszín közelébe jutva kimutatható. Ezért esett a választás erre a módszerre.
A bemérés menete a budaörsi háznál
Mit kellett tisztázni a mérés előtt?
Az első kérdés nem az volt, mit mérjünk, hanem az, hogy hol. Végig kellett gondolni, merre haladhat a nyomvonal a mérőtől az épületig és a kerti ágak felé, mely szerelvényeknél választható el egymástól két szakasz, és hol férhető hozzá a rendszer bontás nélkül. Ez dönti el, hogy a keresés a telek egészére vagy egy jóval keskenyebb sávra irányul-e.
A kerti csap mint betáplálási pont
A hozzáférést ennél a háznál a kerti csap adta. A kültéri csap azért kézenfekvő betáplálási hely, mert kész szerelvényként hozzáférhető, szabályos csatlakozást ad a vezetékhez, és használatához nem kell szerkezetet bontani vagy a lakótérben beavatkozni. A bemérés így úgy indulhatott el, hogy a házban semmit nem kellett megbontani.
A vizsgált szakasz elhatárolása és leürítése
A jelzőgázos vizsgálat feltétele, hogy a vizsgált csőszakaszban ne legyen víz: vízzel telt vezetékből a gáz nem tud a sérülésen kilépni. A kiválasztott szakaszt ezért lezártuk és leürítettük. Ilyenkor az adott ágon átmenetileg nincs vízvétel, ezért a mérés idejét előre egyeztettük a megrendelővel – családi háznál ez egyetlen háztartás napirendjét érinti, nem egy egész lépcsőházét.
A jelzőgáz bejuttatása a kerti csapon keresztül
Ezután következett a jelzőgáz bejuttatása: a palack nyomásszabályozóval és tömlővel csatlakozott a kültéri csaphoz, és innen jutott a nyomjelző gáz a vizsgált vezetékbe. Ez az eset szakmai sajátossága: nem egy megbontott ponton vagy a mérőaknában kellett betáplálni, hanem a kertben már meglévő szerelvényen keresztül.
A gáz összetételét, a betáplálási nyomást és a vizsgálat időtartamát a helyszíni dokumentáció rögzíti. A felvétel a bejuttatás módját mutatja: a nyomásszabályozóval felszerelt palackot, a csatlakozó tömlőt és a kerti csapot.
Végigjárás és a jelek összevetése a felszínen
A betáplálás után a szóba jöhető nyomvonal fölött, sűrűn kiosztott pontokon dolgozunk gázérzékelővel. Egyetlen leolvasás önmagában nem visz előre: az számít, hogyan viszonyulnak egymáshoz az egymás után felvett pontok, és hol válik el a jel a nyomvonal többi részén mért szinttől. Hogy a gáz hol és milyen gyorsan ér fel, azt a helyszín is alakítja – a burkolt és a füves felület, a tömör és a lazább talaj nem egyformán engedi át –, ezért a mérési képet a körülményekkel együtt értékeljük.
A rendszer visszaállítása és a jegyzőkönyv
A mérés után a szakaszt visszaállítottuk, és a vízellátás helyreállt. A helyszínen tapasztaltakat átbeszéltük a megrendelővel, a munka végén pedig elkészült a jegyzőkönyv, amelyet a biztosítási ügyintézéshez felhasználhat.
Hogyan zárult a vizsgálat?
Az eredmény
A munka a beméréssel és a dokumentálással zárult: a helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyv készült, amelyet a megrendelő a biztosítási ügyintézéshez felhasználhat.
Mire terjedt ki a megbízás?
A megbízás a helyszíni bemérésre és a jegyzőkönyv elkészítésére terjedt ki. A csőtörés-bemérés így önmagában is befejezett munka: azt adja a tulajdonos kezébe, amire a következő döntését alapozhatja.
A mérés részleteit a helyszíni dokumentáció rögzíti, és ezeket a megbízó adataként kezeljük. Hogy egy bemérés mit foglal magában, és utána milyen irányba lehet továbblépni, arról a csőtörés bemérés teljes szolgáltatása tájékoztat.
A Budapest határán fekvő többi kertes településen is hasonlóan zajlik a bemérés, hiszen ott is hosszabb vezetékszakasz futhat a föld alatt a telekhatártól az épületig.
Mire jó a jegyzőkönyv a biztosítási ügyintézésben?
A jegyzőkönyv azt rögzíti, mit vizsgáltunk, milyen módszerrel, milyen körülmények között, és mit tapasztaltunk a helyszínen. Ennek azért van értéke, mert a beavatkozással a kiindulási állapot elveszik: egy megnyitott, majd visszazárt felületről utólag nem állapítható meg, milyen volt a helyzet a mérés idején. A jegyzőkönyv ezért a munkával egy időben készül, nem hónapokkal később, emlékezetből.
A jegyzőkönyv a vizsgálatot dokumentálja; a kárügyről a biztosító dönt a megrendelő szerződése alapján. Hogy a dokumentáció milyen tételeket tartalmaz, és hol a helye a munkamenetben, a vizsgálat lépéseit bemutató oldalon írtuk le.
Ha hasonlót tapasztal – a leolvasáskor mozgó mérőt látható víznyom nélkül –, két dolog segít már a kiszállás előtt: jegyezze fel a mérőállást két különböző időpontban, és nézze meg, hogy minden fogyasztási hely zárt állapotában is mozog-e a számlálókerék. Ebből a két adatból látszik, milyen ütemű a veszteség, és hol érdemes kezdeni a keresést.
Fényképek a munkáról
A felvételek a helyszínen, a munka során készültek.
A jelzőgázt a kerti csapon keresztül juttattuk a budaörsi családi ház vízvezetékébe.
Hasonló jelet tapasztal?
Ha az itt leírt helyzet ismerős, érdemes mérni, mielőtt a szerkezetet megbontják. Írja le, mit tapasztal, és visszajelzünk, milyen vizsgálat célravezető.
- Bemérés és javítás egy kézben
- 1 hónapos bemérési garancia
- Jegyzőkönyv és számla a munkáról